Tudományos cikkek szerint óraátállítás után bizonyos betegségek gyakorisága megnőhet - mondta az InfoRádiónak a SOTE egyetemi adjunktusa, aki hozzátette: nőhet az infarktusok száma, sőt az öngyilkosságoké is, de hangsúlyozta, hogy az óraátállítás egy egészséges szervezetnek nem jelenthet problémát.

Purebl György kiemelte: az átállást követő napokban lehetünk fáradtabbak, megváltozhat a bioritmusunk (például az, hogy mikor leszünk éhesek), de hét - tíz nap alatt ennek be kell állnia. A legtöbb embernél ez magától megtörténik, de tenni is lehet azért, hogy ez az időszak rövidebb legyen.

Az alvásszakértő szerint jó módszer lehet az, ha odafigyelünk, hogy reggel szabad levegőn legyünk, és ha lehet, napfényben. A zárt terekben - akármennyire is jól ki vannak világítva - hiányzik a természetes napfény.

A szakértő szerint nagyobb problémát jelent az átállás azoknak, akiknek rendszertelen az életmódjuk, illetve az idősebbeknek, akiknek meggyengült az alkalmazkodóképességük, így nekik több idő kell ahhoz, hogy a ritmusuk átálljon.

Purebl György kiemelte azt is, hogy a rendszeres testmozgás is elősegíti az átállást, főleg akkor, ha az új ritmusnak megfelelően egy órával hamarabb kezdünk el mozogni.

Az őszi óraátállítás valamivel rosszabb, akkor gyakoribbak az alkalmazkodási problémák: sötétebb és hidegebb van, és ez az a szakasza az évnek, amikor a munka is több - hangsúlyozta az adjunktus.