A borbeszerzés helye a lakóhelyem közelében található egyetlen elfogadható élelmiszerüzlet, ennek a borkínálatából válogattam. A vörösök 70 százaléka Villány és Szekszárd, Eger befut a harmadik helyre. Simon József bikavéreit letakarították a polcról, pedig nem akciós, ezek szerint érdemes majd megkóstolni. Így két egri bika juthat a kosárba, de hogy ne legyenek annyira árván, kerül melléjük egy-egy Simon Chardonnay és Kékfrankos.

Simon József: Egri Chardonnay 2007

Igazán nagy formáját több órás levegőzés után mutatja. Nagyon komplex illat: méz, méhviasz, ásványosság, fenyőgyanta, kellemes tölgyesség, tűzkő, föld, avar, gomba... Az illat különlegességei ízben szépen folytatnak. A zamatgazdagság egy nagy furmintéval vetekszik. Érettség, utóízben fajtajelleges, nem tölgyes vajasság. Édeskömény.

Mintha a sav kissé kevés lenne, de az ásványosság lendülete ezen is segít, és az is fontos, hogy az alkohol nem túlzottan sok (13 százalék), nem nehezíti el a bort, az egyensúly szépen kialakul. Izgalmas tétel, érdemes vele hosszan ismerkedni, barátkozni. A boltban bosszankodtam, hogy lemaradtam Simon József bikavéréről, de ez a chardonnay bőven kárpótolt. Fogyasztói ára 1600 forint körüli, nyugodt szívvel mondható baráti árnak.

A chardonnay fajta esetében mostanában szinte kötelező finnyásan megjegyezni, hogy immár a chardonnay-ellenesség a trendi. "Lázadjanak" nyugodtan, hiszen annyi finom chardonnay van Magyarországon. Eger jól teljesít chardonnay-ügyben is, elég csak megnézni az idei fajta-világbajnokság eredménylistáját: az egyetlen magyar aranyat egy egri pincészet szállította, a Kovács Nimród Borászat 2007-es bora.

Simon József: Egri Kékfrankos 2006

Sok levegőzés kell ennek a bornak is, de utána remek kékfrankos, "húsos" szerkezetű, erőteljes, jó savú, nem rossz értelemben véve rusztikus bor. Nagyon el kell találni, hogy felbontás után mikor isszuk. Ha keveset levegőzik, akkor némi fülledtség zavarja meg az élvezetet.

Érdemes egy igazán érett kékfrankost megkóstolni időnként, ez 1500 forint körüli áron vásárolható meg.

Hagymási József: Egri Bikavér 2006

Érett, komoly bor. A savak tiszták, egyértelműek, a szerkezet is határozott. Áfonyalekvár, kicsi csipkebogyó. Van egy kis vegetális-teás vonal, de nem zöldesen-éretlenül.

Egy teljes nap levegőzés után még jobban összeáll a kép. Félig-meddig szándékosan nem is dugóztam vissza - gyakran teszem ki a borokat ilyen megpróbáltatásnak: amelyik nem bír ki egy-két napot, annak nyilván nincs nagy jövője.

A Hagymási Bikavérnek viszont kifejezetten jól jön a levegő, kiteljesedik harmóniája. Tanninnak szinte semmi nyoma, túlzó savak még hírből se, alkohol 12,5 százalék. (Hány olyan hazai, átlag feletti minőséget produkáló vörösbort tudnánk felsorolni, amelyik nem haladja meg a 14 százalékos alkoholszintet?)

Nagyon kiegyensúlyozott, mégis karakteres, finoman fanyar vörösbor, amely az üdítően szolid alkoholtartalomnak (is) köszönhetően könnyen iható. Ára 2140 forint.

Hangácsi és fia: Egri Bikavér 2007

Érett szilva, kicsi szilvalekvár induláskor az illatban és az ízben egyaránt mutatkozik, nyilván a kékfrankos jóvoltából. Kell neki az idő és a levegőztetés is, meghálálja. Ha hagyjuk egy kicsit, igen finom, komplex illatokat ad cserébe.

Zamatában a gyümölcsösség és az érettség keveredik, a kellemes fanyarság itt is meghatározó. Fogyasztói ára 1390 forint, ez szintén a "kellemes" kategóriába sorolódik.