Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
333.58
bux:
122451.04
2026. március 23. hétfő Emőke

Maldív-szigetek: háromszázezer ember válhat "klímamenekültté"

Tíz éven belül a világ első szén-dioxid-semleges országa kíván lenni a Maldív-szigetek. A szigetcsoportokból álló állam így akarja felhívni a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint nyomán egy része eltűnhet a víz alatt.

Mohamed Nasheed, a Maldív-szigetek új elnöke nemrég már arra figyelmeztetett: előfordulhat, hogy új országot kell alapítani, ha nem sikerült megállítani a tengerszint emelkedését. Erre pedig kevés az esély, hangzott el néhány napja klímaszakértők koppenhágai tanácskozásán.

A Maldív-szigetek úgy próbál küzdeni a veszéllyel, hogy 10 éven belül a világ első, szén-dioxid-semleges országává akar válni. Ez azt jelenti, hogy olyan szintre mérsékelné az üvegházi gáz emisszióját, mint amennyit meg is tud kötni. Ez azonban csak a figyelemfelhívásra jó, hiszen a parányi ország egyedül nem tudja megfékezni a tengerszint emelkedést.

Egy másik megoldás a mesterséges szigetek építése, vagy a viszonylag magasan fekvő szigetekre való "ráépítés". A szigetország 80 százaléka mindössze egy méterrel fekszik a tengerszint felett - mindez azt jelenti, hogy száz éven belül a víz alá kerülhet.

Hulumane szigetet már magasabbra emelték azzal, hogy homokkal, betonnal és törmelékkel töltötték fel. Az egyik helyi civilszervezet, a Bluepeace azt javasolja, hogy három méter magasra emeljék a nagyobb szigeteket, amelyek az ország hét különböző részén fekszenek - mondta el képviselője a BBC-nek.

A szervezet szerint így az egész, 300 ezer fős lakosság otthon maradhat, és nem kell "klímamenekültté" válnia.

Tengerbiológus szakértők közben azt vizsgálják, hogyan lehet helyreállítani a korallzátonyok növekedését, mert a szigetek ezekből emelkedtek ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

Budapesten, a Millenárison tartják első nagygyűlésüket a Patrióták európai politikusai. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre, amelyen Orbán Viktor is felszólal.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×