Több fajta bőrrák van, ezeket alapvetően kétféle csoportba sorolja a szakma: van a melanóma típusú és a nem melanóma típusú. Előbbi az, ami a festéktermelő sejtekből indul ki, agresszív, veszélyes és viszonylag nagy az áttétképző hajlama. A nem melanóma típusúak – például a basalioma és a bőrlaphámrák tartozik ide – jóval gyakoribbak, ám áttétképzésre jóval kevésbé hajlamosak. Mindegyik leggyakrabban a napfénynek kitett helyeken alakul ki – sorolta az InfoRádióban Baltás Eszter, a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja.

„Mindegyik típusnál mások a felismerés szabályai. A melanómánál érdemes az úgynevezett rút kiskacsa szabályt alkalmazni: hogyha végignézünk a bőrön, vannak rajta barna foltok, pöttyök, és ha nagyon kilóg egy anyajegy a sorból, ha egy barnás, feketés elváltozás látható, vagy szabálytalan valamelyik, vagy növekszik, akkor azt mindenféleképpen meg kell mutatni bőrgyógyásznak. A nem melanoma típusúak gyakran nem gyógyuló seb formájában jelentkeznek, vagy rózsaszínek, vörösesek, hámlanak. Ezeknek a felismerésében mindenki esetében nagyon nagy szerepe van az önvizsgálatnak. A nem melanoma típusú bőrdaganatok leggyakrabban a fej-nyak tájékon fordulnak elő, ellentétben a melanomával, ami a háton, törzsön, végtagokon gyakrabban látható” – mondta.

Naponta egy ember meghal melanómában

– számolt be a szomorú adatról a szakértő, kifejtve, hogy évente közel háromezer új melanómás eset van az országban, a halálos áldozatok száma körülbelül 360 körül van. A rosszindulatú daganatok között 9-10. helyen áll Magyarországon a melanóma, vagyis jelentős problémának számít.

A korai felismerésnek hatalmas jelentősége van. Ha ugyanis a melanoma a bőrön még éppen csak hogy elindult, vagy korai szakaszban van, akkor azt egy rövid, helyi érzéstelenítésben elvégzett sebészi beavatkozással orvosolni lehet. Amennyiben azonban már elindult és áttétet adott például a nyirokcsomóba vagy a belső szervekbe, akkor drámaian romlik a túlélési esély.

Baltás Eszter beszélt arról is, hogy veszélyes bőrápolási trendnek tapasztalhatók az utóbbi években a napsugárzással, illetve tágabban véve az UV-sugárzással kapcsolatosan.

A bőrrákok körülbelül 96 százaléka az UV-sugárzáshoz köthető,

ez a kialakulásuk legfontosabb rizikótényezője, akár a melanóma, akár a nem melanóma típusú esetekről van szó – emelte ki a Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségi tagja, hozzátéve, hogy ezt mindenki tudja mérsékelni.

„A bőrtípusunk, a genetikánk, az általában világos bőrrel jellemzett világos szemszín adott, nem tudjuk megváltoztatni, de azt, hogy mennyi UV-fény ér minket, arra közvetlen hatásunk van. Két dologra kell figyelni, az egyik a napsugárzás, a másik a szolárium. A veszélyes praktikák közé tartozik, hogy vannak olyan trendek, amelyek a szakmai megalapozottságot teljesen figyelemen kívül hagyják és napozásra buzdítanak. Ilyen például a tan line és a sun tattoo. Előbbi szerint sikkes, ha a bikinivonal odasül a bőrre, utóbbinál pedig különféle alakú matricákat ragasztanak a bőrre, jól megégetik a bőrt, és aztán fehéren ott virít rajta mondjuk egy szép virág. Sajnos ezek a praktikák is nagyon előtérbe kerültek, és arra buzdítanak az interneten keresztül, hogy ezeket akkor kell csinálni, amikor magas az UV-intenzitás, az UV-index, hólyagosra kell égetni a bőrt – említette a káros trendeket Baltás Eszter. Hozzátette: sok káros trenddel lehet találkozni a közösségi oldalon, és

ezek a trendek nemhogy nem felelnek meg a szakmai konszenzusnak, hanem teljesen ellenkező irányból jönnek, sajnos elvezethetnek a bőrrákig, ráadásul sokszor fiatalokat „találnak meg”, akik sérülékeny korosztálynak számítanak,

hiszen a fiatal korban elszenvedett napégésekről ismert, hogy növelik a bőrrák kockázatát.

Kiemelte még a szoláriumhasználatot, amelynek mértéke Magyarországon meghaladja az európai átlagot: nálunk 17-19 százalék az európai 10 százalékkal szemben.

A megfelelő fényvédelem lehet a ruházat – például egy hosszú ujjú ing, egy kalap, a napszemüveg –, lehet fényvédő készítmény, illetve az árnyék. „Ezek azok a magatartásformák, amiket a napon okosan tartózkodáshoz érdemes alkalmazni. Délben, illetve az azt megelőző és követő 2-3 órában érdemes a direkt napfénytől tartózkodni” – közölte Baltás Eszter, kiemelve, hogy ha az UV-index hármasnál magasabb, akkor már érdemes alkalmazni a fényvédelem valamelyik formáját.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.