Az egyik bostoni kórház külön részleget szervezett a gyógyszer-gazdaságtudomány kutatására, ahol a szakemberek azt vizsgálták, milyen költségvetési és egészségügyi változást jelentene, ha olcsóbbá tennék infarktus után a betegek gyógyszerellátását.

A számítás a nemzetközi kezelési irányelvekben szükségesnek tartott készítményekre vonatkozik. A kutatók hangsúlyozták, hogy a sokat reklámozott csodaszerek, táplálékkiegészítők és multivitaminok - amelyek hatásosságát soha nem bizonyították - nem szerepelnek a listán.

Szükségesnek négy gyógyszercsoportot tekintettek, amelyekből valamelyiket infarktus után szinte minden beteg folyamatosan szed. A kis adagú aszpirin, a bétablokkoló szerek, a vérnyomáscsökkentő és az erek állapotát javító ACE-gátlók vagy ARB-készítmények, végül a koleszterincsökkentő sztatinok az orvosi irányelvekben szereplő kezelés részei, amelyekkel a szívroham ismétlődése jó eséllyel megelőzhető.

A kutatás vezetője szerint ezek igen hatásos, viszonylag olcsó gyógyszerek, ám a forgalom áttekintéséből kiderült, hogy sokkal kevesebb szívbeteg használja a számára létfontosságúnak számító gyógyszereket, mint ahánynak erre szüksége volna.

Az úgynevezett bétablokkoló készítmények a szívroham után több vizsgálat szerint is meghosszabbítják a betegek életét, ennek ellenére az infarktust követő időszakban csak a betegek 46 százaléka szed ilyen gyógyszert folyamatosan. A koleszterincsökkentő szereket is csak a betegek fele kapja.

A kutatók kimutatták, hogy a javasolt négyféle gyógyszert a teljes kombinációban csupán a szívbetegek 20 százaléka veszi be minden nap. Bár a gyógyszerszedés pontossága nem csak a költségeken múlik, korábbi vizsgálatok szerint az ingyen kapott készítmények megbízható szedése 64 százalékra tehető.

A bostoni szakemberek számításai szerint ha ezeket a gyógyszereket a biztosító költségmentesen adná a betegeknek, a teljes egészségügyi költségek mintegy 14 százalékkal növekednének, a betegek átlagos túlélési ideje az eddig dokumentált 8,21 életminőség alapján számolt évről 8,56 évre növekedne. Ebben a számítási módban az ifjúkor betegség- és sérülésmentes életminőségét veszik 100 százaléknak.

Az egészségbiztosítók számára fontos, hogy a kutatók számításai szerint a gyógyszerek ingyenességébe befektetett pénz hosszú távon hasznot hozhat. Ha a betegek a folyamatos és ingyenes gyógyszerellátás eredményeként nem vagy csak lényegesen később kapnak ismét szívinfarktust, ritkábban kerülnek az igen drága ellátást jelentő kórházba, akkor a biztosító költségei betegenként 3.600 dollárral (mintegy 640 ezer forint) csökkennek.