Sikerült előállítani egy olyan génátviteli és génműködtető rendszert, amely során egy mesterségesen előállított kromoszómára ültetik a genetikai információt, és így viszik be az emberi szervezetbe - mondta az InfoRádiónak a Gábor Dénes-díjjal kitüntetett Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa.

Hadlaczky Gyula kiemelte: a gyógyszeriparban használható eljárás során genetikai információt visznek be célsejtbe, szövetbe, ezzel új tulajdonságokkal vagy képességekkel ruházzák fel.

Egy mesterségesen előállított kromoszómára van szükség, mert egy csupasz DNS-molekulával kevés információ vihető be. Ezzel szemben a mesterséges kromoszómának nagy a hordozókapacitása, tetszés szerinti géneket lehet ráépíteni, és hatékony genetikai információ átvitelre van lehetőség - fejtette ki.

Hadlaczky Gyula közölte: az első 10-15 év a mesterséges kromoszómák előállításáról szólt, míg az elmúlt öt év során a világ legnagyobb gyógyszergyártói ipari körülmények között próbálták ki a mesterséges kromoszómarendszert gyógyszeralapanyagok előállítására, és kiderült, hogy legalább négyszer hatékonyabb, mint a hagyományos eljárások.

A Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa hangsúlyozta: a szklerózis multiplex és bizonyos daganatok ellen ható gyógyszerek előállítását könnyítheti meg a módszer, ezek a kutatások még folyamatban vannak.

Az eljárással kijavítható a génhiba, és bevihető a működőképes gén - emelte ki.