Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Életfogytiglanra ítélték a londoni katonagyilkosság két tettesét

Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte szerdán a londoni központi büntetőbíróság a tavaly májusi londoni katonagyilkosság két tettesét.

A világszerte megdöbbenést keltő brutális bűncselekményt két nigériai származású brit muszlim fanatikus, a 29 éves Michael Adebolajo és a 22 éves Michael Adebowale követte el. Adebolajóra a bíró szabadlábra helyezés lehetősége nélküli, tényleges életfogytiglani börtönt rótt ki. Adebowalénak minimum 45 évet kell rács mögött töltenie, vagyis legkorábban 67 éves korában kerülhet szóba feltételes szabadon bocsátása.

A 25 éves Lee Rigbyt - aki 17 éves kora óta szolgált a brit hadseregben, és megjárta az afganisztáni frontot is - a támadók a délkelet-londoni Woolwich kerület laktanyájának közvetlen közelében, autójukkal a járdára felhajtva elütötték, majd késekkel, húsvágó bárdokkal összekaszabolták és megpróbálták lefejezni, több száz járókelő szeme láttára.

A két tettes lesben állt a laktanya mellett, mivel kifejezetten egy brit katonát akartak megölni. Lee Rigby, aki éppen visszatérőben volt körletébe, civil ruhát viselt ugyan, de katonai hátizsák volt nála, és a két gyilkos így tudta azonosítani katonaként.

A gyilkosság után a helyszínen megvárták a nagy erőkkel kiérkező fegyveres rendőri egységeket. A kivonuló rendőrökre is rátámadtak, akik több lövéssel megsebesítették mindkettőjüket.

A bírósági tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy mártíromságra törekedtek, azt remélték, hogy a rendőrök megölik őket.

A merénylők még a rendőrség kiérkezése előtt arra biztatták a járókelőket, hogy készítsenek róluk videofelvételeket.

Az egyik ilyen felvételen Adebolajo véres kézzel, a bűncselekményhez használt késsel és bárddal hadonászva azt kiabálta, hogy "harcolnunk kell ellenük, ahogy ők is harcolnak ellenünk, (...) szemet szemért, fogat fogért".

Adebolajo a londoni központi büntetőbíróságon magát "Allah katonájának", Rigby megölését pedig "háborús cselekedetnek" nevezte.

A brit kormány azonnal terrorcselekménynek minősítette a támadást. David Cameron miniszterelnök, aki a gyilkosság időpontjában Párizsban tartózkodott, látogatását megszakítva visszatért Londonba.

A bűncselekmény után parlamenti vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy a brit elhárítás (MI5) miért hagyta szabadon tevékenykedni a két nigériait, akikről tudták, hogy szélsőséges iszlám csoportokkal tartottak kapcsolatot.

A szerdai ítélethirdetés idején az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű, főleg iszlámellenes megmozdulásairól ismert szélsőjobboldali csoport tüntetett a londoni bíróság előtt, követelve a halálbüntetés visszaállítását. A tüntetők egy bitófát is felállítottak a bíróság kapujában.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×