A találkozót a cég ügyvezető igazgatója, Czakó Tibor kezdeményezte azzal az alapgondolattal, hogy létrehozzanak egy érzelmi-lelki támaszt nyújtó közösségi teret, ahol az érintettek szakemberekkel, de mindenekelőtt egymással találkozhatnak, megoszthatják bánatukat és azokat a módszereket, amelyeket hatékonynak találnak a terhek feldolgozására. A 16 áldozatot követelő balesetben a busztársaság egyik sofőrje is életét vesztette, a másikat még Olaszországban ápolják súlyos sérülésekkel.

A találkozón telefonon bejelentkezett az egyik túlélő utas, egy gimnazista lány édesapja, és arról beszélt, hogy a szerencsétlenségben érintettek élete végérvényesen megváltozott, ezért hosszú távon szükségük van közösségi támogatásra a tragikus események feldolgozásához. Elmondása szerint mára a fájdalom mellett a hála is megjelent a katasztrófa túlélőinek, az áldozatok hozzátartozóinak mindennapjaiban.

Czakó Tibor elmondta, lelkiismerete tiszta, hiszen munkatársaival mindent elkövettek annak érdekében, hogy a fiatalokat szállító autóbusz épségben hazaérjen. A baleset során leégett jármű kifogástalan állapotban indult útnak, a műszaki vizsgálatokat szigorúan betartották - hangsúlyozta.

Úgy látja - mondta -, hogy az olaszországi Verona közelében január 20-án balesetet szenvedett busz túlélői és az ügy más érintettjei a lelki sérüléseik mellett a történtekkel kapcsolatban tanácstalansággal és bizonytalansággal is küzdenek. Ebből kiindulva gondolta, hogy segítséget nyújthat az események feldolgozásában az, ha megpróbálják a baleset körülményeit több oldalról is megközelíteni.

A megbeszélésen részt vett Kőszegi István feltaláló, aki szakértői álláspontjával próbált segíteni a baleset elemzésében. Szabadalma egy energiaelnyelő rendszer volt, amelyet sportcipőkbe lehet beépíteni, ennek más területen való alkalmazhatóságát vizsgálva kereste annak lehetőségét, hogy autóversenyeken, autópályákon milyen védelmi rendszer alakítható ki. Ezért kezdte elemezni a veronai katasztrófa körülményeit is.

Véleménye szerint az autóbusz szalagkorlátnak ütközését okozhatta az, hogy a sofőr elaludt vagy rosszul lett. Fontosnak tartotta azonban annak kiderítését, hogy mi történt a másik sávban, mert előfordulhat, hogy ennek hatására rántotta el a kormányt.

Elmondása szerint a tények arról árulkodnak, hogy a szalagkorlát rendszere nem tartotta meg az autóbuszt az úton, nem terelte, hanem roncsolta a járművet, és végül rávezette a pillére, ami gyakorlatilag frontális ütközéshez vezetett. Tehát mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy a védmű megfelelő volt-e, és amennyiben bebizonyosodik, hogy nem, a hiányosságokat fel kell tárni - mutatott rá.

M. Fekete György grafikusművész az interneten fellelhető képeket és videókat vizsgálva próbálta megérteni, mi történhetett valójában. A találkozóra egy kisfilm animációit készítette el, és arra a következtetésre jutott, hogy legtöbben a buszsofőrre próbálják hárítani felelősséget. 

Elemzése során felhívta a figyelmet arra, hogy az autópálya érintett szakaszát bemutató felvételeken látszik egy villanyoszlopsor, az ütközés utáni képeken viszont már egyetlen lámpa sem ég. Ebből arra következtetett, hogy a busz sodródásakor a szalagkorlát kidöntött egy villanyoszlopot és ez rövidzárlatot okozhatott. Szerinte ez gyújthatta be az üzemanyagnyílás sérülése következtében kifröccsenő gázolajat. Az olasz hatóságok azonban azt állítják, hogy a tűz akkor keletkezett, amikor a busz a pillérnek ütközött - emlékeztetett.

Az olaszországi Verona közelében január 20-án éjjel szenvedett balesetet a Pizolit Személyszállító Kft. autóbusza, amelyen többségben fiatalok, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, valamint volt diákok, tanárok, szülők is utaztak. A szerencsétlenségben tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek.