Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Dubrovnikba megy? És kért időpontot?

Túl sok a turista Dubrovnikban, ezért a városvezetés úgy döntött, korlátozza a városmagban egy időben tartózkodó látogatók számát - közölte a Vecernji List horvát napilap hétfőn. Hasonló lépésre kell elszánnia magát a Plitvicei-tavak nemzeti parknak is, ellenkező esetben lekerülhet a UNESCO világörökség listájáról.

Azoknak a turistáknak, akik jövőre szeretnék meglátogatni Dubrovnik városát, előre be kell jelentkezniük és időpontot kell kérniük - írta alap.

A következő szezontól ugyanis mindössze hatezer, a városlakókkal együtt egyszerre 8 ezer ember tartózkodhat a város központjában.

Andro Vlahusic polgármester kijelentette: a kameráknak köszönhetően minden pillanatban tudni fogják, hányan vannak az óvárosban, ha pedig a szám eléri a 8 ezret, leállítják a taxikat, az autóbuszokat és az utasszállító hajókat is. Mint mondta, ha ennél többen vannak a városmagban, túl nagy a zsúfoltság, a fejetlenség, a zűrzavar, és romlik a biztonság.

Nyolc évvel ezelőtt félmillió turista látogatott egy szezonba az óvárosba, ma ez a szám eléri az egymilliót, ezért kénytelenek tehermentesíteni a városmagot a nyári szezonban - magyarázta a polgármester.

A nyár folyamán többször is beszámoltak a híradások arról, hogy a városmag egyetlen szárazföldi bejáratánál, a nyugati kapunál nem tudtak kijönni az emberek az óvárosból a befelé özönlő tömeg miatt, a túlzsúfoltságtól szinte levegőt sem lehetett kapni, az embereket pedig az önkormányzat alkalmazottainak kellett irányítani. A városlakók órákig nem tudtak hazajutni.

A létszámstop csak egy intézkedés a sok közül, amit a városvezetés be akar vezetni. A vendéglátó helyek kevesebb széket és asztalt tehetnek a közterületekre a jövőben, így több lesz a hely a sétára. Számos forgalomkorlátozást is bevezetnek, valamint megemelik az árakat is: a dubrovniki városfalra 150 kuna (6 ezer forint ), míg a múzeumokba 120 kuna (5 ezer forint) lesz a belépő.

Hasonló problémákkal küzd a Krka-vízesés és a Plitvicei-tavak nemzeti park, ahol a turisták száma komolyan veszélyeztetni a természeti örökség megtartását.

Az UNESCO jövő februárig adott időt a Plitvicei-tavak vezetésének, hogy eleget tegyen kéréseiknek: akciótervet kell készíteniük arról, a turisták mekkora számban, milyen feltételek mellett látogathatják a nemzeti parkot. A térség területrendezési tervét is összhangba kell hozni az előírásokkal. Ellenkező esetben a térség lekerülhet az UNESCO világörökségi listájáról.

A Plitvicei-tavakat 1,3 millió turista látogatja meg egy szezonban, és a környező üdülőtelepeken lakók száma is a kétszeresére nő ilyenkor. A szigorú előírások ellenére a látogatók sokszor letérnek az ösvényekről, ezért sok a baleset. Megfürdenek a tavakban, ami tilos. A turisták többsége is a túlzsúfoltságra panaszkodik.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×