Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben jelentette be az árrésstop kivezetését. A kormányfő az intézkedést elhibázottnak nevezte és azzal érvelt, hogy a kereskedők más termékek árába építhették be az intézkedés költségeit. A kivezetés a 2027-es költségvetési tervek részeként merült fel.

Az árrésstop bírálói szerint a kiskereskedők emelték az árrésstop által nem érintett termékek árát, hogy kompenzálják a kieső profitot – de ezzel csak a nagyobb boltok tudtak élni, sok kisebb bolt bezárt. Másrészt pedig az árréstop a bírálói szerint rengeteg hazai termelőt is tönkretett, mert a kereskedők az olcsóbb küföldi termékek felé fordultak.

Most a Magyar Nemzet feltételezett számításokat végzett, és úgy vélik: a húsok, a tejtermékek és több más alapvető élelmiszer ára akár 18-27 százalékkal is emelkedhet, ha az üzletláncok visszatérnének a korábban alkalmazott 30-40 százalékos árréshez. A lap a KSH fogyasztói átlagárai és a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszerének adatai alapján 20 alapvető élelmiszer várható árát vizsgálta meg.

A lap számításai szerint

• egy kiló csirkemellfilé a jelenlegi átlagosan 2250 forintról 2660 és 2865 forint közé emelkedhet.
• Egy kiló tömbös trappista sajt ára a mostani 2950 forintról 3485 és 3755 forint közé nőhet,
• a 10 darabos tojás jelenlegi 690 forintos átlagára 815-880 forint köré nőhet,
• egy liter étolaj pedig 680 forint helyett akár 865 forintba is kerülhet.
• Egy kilogramm kristálycukor ára 390 forintról 495 forintra emelkedhet

a lap becslései szerint.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség ugyanakkor örül a döntésnek. Neubauer Katalin főtitkár szerint

korlátozás versenyhátrányba hozta a kisboltokat, megmentésükhöz pedig külön kormányzati intézkedésekre is szükség lesz.

„És hogy mit is okozott az árréssapka az elmúlt most már több mint 18 hónapban? A legsúlyosabb veszteség az az, amit már korábban a kezdetektől jeleztünk, hogy a kis boltok kiárazódnak. Tehát mindaz a vállalkozói kör, aki 1 milliárd forintnál kisebb árbevételű, tehát nem tartozott az árréssapka hatálya alá, ők egyszerűen sajnos a beszerzési lehetőségeik okán kiárazódtak, elfordultak a vevőik. Sajnos ezeknek

a kisboltok bezárási üteme gyorsult, ahogy az árakban torzulást okozott az árrés.

Mi azt gondoljuk, hogy ez gyorsan visszarendeződhet a piacon, de az biztos, hogy ezek a szabályozók tönkretették az egész szektort. Nem csak azért, mert nagyon sokan bezártak, hanem azért is, mert abszolút felborultak az árképzési modellek. Ennek vissza kell rendeződnie, mert csak akkor lehet egészséges a verseny” – vélekedett Neubauer Katalin.

A Magyar Nemzet által közölt összegek, becslések nem bejelentett áremelések. A számítás abból indul ki, hogy a kereskedők a jelenlegi legfeljebb 10 százalékos árrés helyett ismét 30-40 százalékos árrést alkalmaznak, miközben a beszerzési árak változatlanok maradnak. Az, hogy a boltok végül milyen árakat alakítanak ki a kereskedők döntéseitől, a beszerzési költségektől és a piaci versenytől is függ.

A cikk Pintér Dániel összefoglalója alapján készült.