Infostart.hu
eur:
373.13
usd:
339.98
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Egy nyugdíjas pár termékeket válogat egy élelmiszerboltban.
Nyitókép: Pexels

Megnő az alapvető élelmiszerek ára, ha kivezetik az árrésstopot? Valószínű, de a mértéke még kérdéses

A Magyar Nemzet számításai szerint a csirkemell, a sertéshús, a trappista sajt és az étolaj ára is emelkedhet, egyes termékekért pedig több száz forinttal kellhet majd többet fizetni. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség üdvözli a szerintük sok kisboltot tönkretevő árréssapka kivezetését, mert így visszaállhat az igazságos verseny a piacon.

Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben jelentette be az árrésstop kivezetését. A kormányfő az intézkedést elhibázottnak nevezte és azzal érvelt, hogy a kereskedők más termékek árába építhették be az intézkedés költségeit. A kivezetés a 2027-es költségvetési tervek részeként merült fel.

Az árrésstop bírálói szerint a kiskereskedők emelték az árrésstop által nem érintett termékek árát, hogy kompenzálják a kieső profitot – de ezzel csak a nagyobb boltok tudtak élni, sok kisebb bolt bezárt. Másrészt pedig az árréstop a bírálói szerint rengeteg hazai termelőt is tönkretett, mert a kereskedők az olcsóbb küföldi termékek felé fordultak.

Most a Magyar Nemzet feltételezett számításokat végzett, és úgy vélik: a húsok, a tejtermékek és több más alapvető élelmiszer ára akár 18-27 százalékkal is emelkedhet, ha az üzletláncok visszatérnének a korábban alkalmazott 30-40 százalékos árréshez. A lap a KSH fogyasztói átlagárai és a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszerének adatai alapján 20 alapvető élelmiszer várható árát vizsgálta meg.

A lap számításai szerint

  • egy kiló csirkemellfilé a jelenlegi átlagosan 2250 forintról 2660 és 2865 forint közé emelkedhet.
  • Egy kiló tömbös trappista sajt ára a mostani 2950 forintról 3485 és 3755 forint közé nőhet,
  • a 10 darabos tojás jelenlegi 690 forintos átlagára 815-880 forint köré nőhet,
  • egy liter étolaj pedig 680 forint helyett akár 865 forintba is kerülhet.
  • Egy kilogramm kristálycukor ára 390 forintról 495 forintra emelkedhet

a lap becslései szerint.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség ugyanakkor örül a döntésnek. Neubauer Katalin főtitkár szerint

korlátozás versenyhátrányba hozta a kisboltokat, megmentésükhöz pedig külön kormányzati intézkedésekre is szükség lesz.

„És hogy mit is okozott az árréssapka az elmúlt most már több mint 18 hónapban? A legsúlyosabb veszteség az az, amit már korábban a kezdetektől jeleztünk, hogy a kis boltok kiárazódnak. Tehát mindaz a vállalkozói kör, aki 1 milliárd forintnál kisebb árbevételű, tehát nem tartozott az árréssapka hatálya alá, ők egyszerűen sajnos a beszerzési lehetőségeik okán kiárazódtak, elfordultak a vevőik. Sajnos ezeknek

a kisboltok bezárási üteme gyorsult, ahogy az árakban torzulást okozott az árrés.

Mi azt gondoljuk, hogy ez gyorsan visszarendeződhet a piacon, de az biztos, hogy ezek a szabályozók tönkretették az egész szektort. Nem csak azért, mert nagyon sokan bezártak, hanem azért is, mert abszolút felborultak az árképzési modellek. Ennek vissza kell rendeződnie, mert csak akkor lehet egészséges a verseny” – vélekedett Neubauer Katalin.

A Magyar Nemzet által közölt összegek, becslések nem bejelentett áremelések. A számítás abból indul ki, hogy a kereskedők a jelenlegi legfeljebb 10 százalékos árrés helyett ismét 30-40 százalékos árrést alkalmaznak, miközben a beszerzési árak változatlanok maradnak. Az, hogy a boltok végül milyen árakat alakítanak ki a kereskedők döntéseitől, a beszerzési költségektől és a piaci versenytől is függ.

A cikk Pintér Dániel összefoglalója alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×