Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Az egykori Óbudai gázgyár tornyai és a gázgyári lakótelep 2020. december 29-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Óbudai gázgyár – megsemmisítették a szabályozást, amely alapján halasztották a kármentesítést

Alaptörvényellenesnek mondta ki, és megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet egyik paragrafusát az Alkotmánybíróság (Ab) az óbudai gázgyár elmaradt kármentesítése kapcsán kedden kihirdetett határozatában.

A testület a volt gázgyár szennyezett területeinek több mint egy évtizede megoldatlan kármentesítése kapcsán, bírói kezdeményezésre indult eljárásban hozott döntést. Az évtizedek óta ismert, hogy a gázgyár területén lévő szennyezőanyagok milyen környezeti kockázatokat hordoznak, ám a kármentesítést többször is elhalasztották. Az ezt elősegítő kormányrendelet egyik rendelkezése bizonyult most alaptörvényellenesnek.

Az Ab indoklása szerint a megsemmisített szabály nem kielégító módon érvényesítette a „szennyező fizet” elvet és veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését. Az Alkotmánybíróság egy olyan eljárási mechanizmust létrehozó szabályt semmisített meg, ami teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket.

A testület kimondta, hogy a megsemmisített szabály nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem

nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is.

„A megtámadott kormányrendelet a „szennyező fizet” elv érvényesítése helyett valójában éppen a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálta. A vitatott szabályozás kötelezővé teszi a környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár számára, hogy a kármentesítésre kötelezetteknek új beavatkozási terv előkészítését írja elő, ezzel pedig mentesítse őket a korábban már előírt kötelezettségek teljesítése és a teljesítés miatti jogkövetkezmények viselése alól akkor, ha kifejezett kötelezettségük ellenére legalább öt éven át semmilyen lépést nem tettek a kármentesítés érdekében. A szabály miatt a „szennyező fizet” elve mögött meghúzódó anyagi ösztönzőerő csökken. Amennyiben a beavatkozással érintett terület nem a kármentesítésre kötelezett tulajdonában áll, a tulajdonos mindaddig tulajdonjogának korlátozását kénytelen elszenvedni, ameddig a helyreállítás be nem fejeződik. A korlátozó hatást megfelelő értékgarancia sem ellentételezi, hisz a környezetvédelmi szabályozás a beavatkozási terv felülvizsgálatának idejére kártalanítást nem irányoz elő” – olvasható az Ab honlapján.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az alaptörvény-ellenes szabály miatt a kötelezett lényegében mentesült a korábbi beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól. Ráadásul a kormányrendelet azt sem zárja ki, hogy amennyiben a kötelezett a beavatkozási terv felülvizsgálatát követő újabb öt évben sem kezdi meg a kármentesítési munkálatokat, ismételten meginduljon az eljárás (mely egyben a kötelezettet ismét mentesíti a beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól). Márpedig a felszín alatti vizek állapotát már önmagában a szennyezés felszámolásának időben történő elhúzódása is súlyosan veszélyezteti.

Mint az Ab kiemelte,

a kötelezett jogi értelemben kedvezőbb helyzetbe kerül akkor, ha a kármentesítést egyáltalán meg sem kezdi, és ezáltal még súlyosabb környezeti károkozást idéz elő, mint akkor, ha a kötelezettségének csak részben tesz eleget,

és ezáltal legalább tesz érdemi lépéseket (még ha nem is elegendőt) a környezeti károkozás felszámolása érdekében. Egy ilyen szabályozás semmilyen, az Alaptörvényben szereplő más alapvető jog vagy alkotmányos érték védelmével nem igazolható, a környezet és természet védelmére (ideértve a talajt és a vízbázisokat is) vonatkozó kötelezettséggel minden kétséget kizáróan ellentétes, azaz megkérdőjelezhetetlenül szükségtelen.

Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a megsemmisített rendelkezés az egészséges környezethez való joggal is nyilvánvalóan ellentétes.

Az Alkotmánybíróság ezért a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet 26/A. §-át alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette, továbbá elrendelte a bármely bíróság előtt folyamatban levő ügyben történő alkalmazásának kizárását is.

A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×