Előterjesztő: a korábbi kormány mulasztása, hogy elmaradt az adatnyilvánosság

Az összevont vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Melléthei-Barna Márton (Tisza) azt hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP mulasztása, hogy öt cikluson keresztül messze nem tett annyit az aktanyilvánosságért, mint lehetett volna.

A törvénymódosítást szükségszerűnek nevezve arról beszélt: nemcsak november 4., az ismételt szovjet bevonulás napja tragikus, hanem a publikálandó iratok tartalma is az, így „nincs ellentét” abban, hogy ekkor tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a dokumentumokat.

Az ezt követő döntéshozatalon 129 képviselő támogatta, 33 ellenezte a módosítást, míg nyolcan tartózkodtak.

A KDNP nem támogatja a javaslatot

Simicskó István (KDNP) azt hangsúlyozta: frakciója hiteles partner a múlt feltárásában, bűneinek nyilvánosságra hozatalában, ám jelezte, álláspontjuk szerint „nem a legszerencsésebb” november 4-re tenni az iratok közzétételét.

Kijelentette: nem tudják támogatni a módosítást, mert számukra november 4. nemzeti gyásznapot jelent.

Mi Hazánk: beigazolódtak korábbi aggályaink

Már megint igazam lett – kezdte felszólalását Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, azt hangsúlyozva, amiatt kell módosítani az idén elfogadott törvényt, mert a kormányzat nem tudja teljesíteni a nyilvánosságra hozatal maga vállalta határidejét.

Annak a véleményének adott hangot, hogy mindaddig nem lesz teljes az adatok nyilvánosság, amíg nem teszik hozzáférhetővé az állami szervek és hivatalok azon dokumentumait is, amelyeknek ugyan már levéltárba kellett volna kerülniük, de nincs törvényes mód átadásuk kikényszerítésére.

Novák Előd felvetette: miért élveznek továbbra is „védelmet és titkosságot” azok a korábban a pártállami struktúrában dolgozó ügynökök, akik titkosszolgálati alkalmazásban maradtak, majd arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta több kormánynak is volt olyan tagja, aki együttműködött a kommunista rendszer titkosszolgálatával.