Karácsony Gergely a térről bejelentkezve azt mondta, a végtelenül ízléstelen és végtelenül hazug német megszállási emlékmű több mint 12 éve mérgezi a közterületet és a közéletet.
Szerinte az emlékművel két nagy baj van: az egyik az, hogy egy olyan vizuális környezetszennyezés, amit komoly szakmai szereplő csak mély megvetéssel illethet, de ennél is nagyobb baj, hogy a velejéig hazug.
„Azt a történelemképet próbálja sugalmazni, hogy Magyarországon a német megszállás előtt minden rendben volt, miközben a történelmi valóság az, hogy a zsidótörvényeket Magyarországon már jóval korábban elfogadták. A zsidó honfitársaink jogtiprása évtizedekkel azelőtt elkezdődött, és a magyar állam rendkívül aktívan közreműködött a magyar zsidóság elpusztításában is”” – fogalmazott a főpolgármester.
Hozzátette: az, hogy a holokausztot a németek csinálták a zsidókkal, egy olyan hazugság, amit végképp ki kell törölnünk a nemzeti emlékezetből, mert a holokausztot sajnos nagyon nagy mértékben a magyar állam, a magyar állampolgárok csinálták a magyar honfitársainkkal.
Karácsony Gergely azt mondta, ez a szobor éppen ezért teljes joggal váltotta ki minden érdemi társadalmi szereplő tiltakozását.
Azóta eltelt 12 év, és a politikai változások után újra fel kell tennünk a kérdést, „van-e helye ennek a borzalomnak a Szabadság téren?” – emelte ki.
„Az én személyes véleményem, hogy nincs” – jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy az emlékmű révén létrejött Budapest egyik legszebb másik emlékműve, az Eleven Emlékmű projekt: különböző magyar állampolgárok a saját családtörténetüket helyezték szembe ezzel a borzasztó és hazug szoborral, emlékeiket ott elhelyezve elmesélték a magyarországi holokauszt valódi történelmét.
Karácsony Gergely jogos kérdésnek nevezte azonban, hogy ha egy ugyanolyan politikai random szándék, ami ezt a szobrot odavitte, elviszi, akkor nem adnak-e lehetőséget a magyar szélsőjobbnak, hogy egyfajta sérelmi politikát csináljanak a szobor eltávolításából.
Éppen ezért bármi is legyen a politikai döntés, egy szakmai, társadalmi vitát kell lefolytatni - hangsúlyozta, jelezve, arra kérte a főváros intézményének, a Budapest Galériának a Köztéri Művészeti Szakmai Tanácsát, hogy indítson társadalmi párbeszédet és alakítsa ki álláspontját arról, hogyan lehetne jól kezelni ezt a helyzetet.
Menjen vagy maradjon, vagy legyen valamilyen kreatív megoldás, ami egyfajta zárójelbe teszi ezt a borzalmat? – vázolta a lehetséges megoldásokat.
A főpolgármester hozzátette, az egyeztetés után végül a főváros és a kormány közösen döntse el, mi legyen az emlékművel.









