Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Meglepő eset: nem akar nagy halat fogni a horgász

Döme Gábor világbajnok horgász javaslatot nyújtott be a Magyar Országos Horgász Szövetséghez, amely új alsó és felső méretkorlátok bevezetését célozza a harcsák esetében. A kezdeményezés célja a törzsállomány és a kapitális példányok védelme a természetes vizeken.

Döme Gábor javaslata szerint a harcsák minimálisan elvihető mérete 80 centiméter, míg a maximálisan elvihető felső határ 150 centiméter legyen.

A horgász álláspontja szerint a harcsa jelenleg az egyetlen olyan nemeshal és csúcsragadozó Magyarországon, amelynek a természetes vizeken nincs meghatározva felső méretkorlátja, így a törzsállomány nem élvez kellő védelmet, ellentétben a ponttyal, amurral, csukával vagy süllővel - számol be a pecaverzum.hu.

A javaslatot megelőzően Döme Gábor egy éven át gyűjtötte a horgászok, tógazdák és vízkezelők véleményét belföldön és külföldön egyaránt.

A harcsák nemzeti kincsek

A kezdeményező indoklása szerint egyre szélesebb körben terjed az a vélemény, hogy a nagy testű, kapitális harcsák – mint a vizek nemzeti kincsei – egyértelműen a vizekben kell, hogy maradjanak, és ne a konyhaasztalon végezzék.

Döme Gábor hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a halfogyasztás ellen irányul, hanem az önmérséklet és a fenntarthatóság érdekében született.

Lehetőséget kell biztosítani az alsó korosztály számára a felerősödésre, a kellő méret elérésére és legalább az egyszeri reprodukcióra (ívásra).

A horgász kiemelte azt a tapasztalatot is, hogy már léteznek horgászegyesületi kezelésben lévő tavak, ahol a harcsa már 150 centiméter felett védelmet élvez, és ezeken a területeken „tökéletes egyensúlyban van a halállomány”, és nem fogyasztották ki az összes pontyot.

Az elkészült javaslatot a Mohosznak megküldték. Döme Gábor bízik benne, hogy a szövetség befogadja, megfontolásra érdemesnek tartja, majd a szakértőkkel és vízkezelőkkel folytatott egyeztetések után pozitív döntést hoz.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×