Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.85
bux:
122017.29
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Meglepő eset: nem akar nagy halat fogni a horgász

Döme Gábor világbajnok horgász javaslatot nyújtott be a Magyar Országos Horgász Szövetséghez, amely új alsó és felső méretkorlátok bevezetését célozza a harcsák esetében. A kezdeményezés célja a törzsállomány és a kapitális példányok védelme a természetes vizeken.

Döme Gábor javaslata szerint a harcsák minimálisan elvihető mérete 80 centiméter, míg a maximálisan elvihető felső határ 150 centiméter legyen.

A horgász álláspontja szerint a harcsa jelenleg az egyetlen olyan nemeshal és csúcsragadozó Magyarországon, amelynek a természetes vizeken nincs meghatározva felső méretkorlátja, így a törzsállomány nem élvez kellő védelmet, ellentétben a ponttyal, amurral, csukával vagy süllővel - számol be a pecaverzum.hu.

A javaslatot megelőzően Döme Gábor egy éven át gyűjtötte a horgászok, tógazdák és vízkezelők véleményét belföldön és külföldön egyaránt.

A harcsák nemzeti kincsek

A kezdeményező indoklása szerint egyre szélesebb körben terjed az a vélemény, hogy a nagy testű, kapitális harcsák – mint a vizek nemzeti kincsei – egyértelműen a vizekben kell, hogy maradjanak, és ne a konyhaasztalon végezzék.

Döme Gábor hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a halfogyasztás ellen irányul, hanem az önmérséklet és a fenntarthatóság érdekében született.

Lehetőséget kell biztosítani az alsó korosztály számára a felerősödésre, a kellő méret elérésére és legalább az egyszeri reprodukcióra (ívásra).

A horgász kiemelte azt a tapasztalatot is, hogy már léteznek horgászegyesületi kezelésben lévő tavak, ahol a harcsa már 150 centiméter felett védelmet élvez, és ezeken a területeken „tökéletes egyensúlyban van a halállomány”, és nem fogyasztották ki az összes pontyot.

Az elkészült javaslatot a Mohosznak megküldték. Döme Gábor bízik benne, hogy a szövetség befogadja, megfontolásra érdemesnek tartja, majd a szakértőkkel és vízkezelőkkel folytatott egyeztetések után pozitív döntést hoz.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×