Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
333.1
bux:
121712.43
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Meglepő eset: nem akar nagy halat fogni a horgász

Döme Gábor világbajnok horgász javaslatot nyújtott be a Magyar Országos Horgász Szövetséghez, amely új alsó és felső méretkorlátok bevezetését célozza a harcsák esetében. A kezdeményezés célja a törzsállomány és a kapitális példányok védelme a természetes vizeken.

Döme Gábor javaslata szerint a harcsák minimálisan elvihető mérete 80 centiméter, míg a maximálisan elvihető felső határ 150 centiméter legyen.

A horgász álláspontja szerint a harcsa jelenleg az egyetlen olyan nemeshal és csúcsragadozó Magyarországon, amelynek a természetes vizeken nincs meghatározva felső méretkorlátja, így a törzsállomány nem élvez kellő védelmet, ellentétben a ponttyal, amurral, csukával vagy süllővel - számol be a pecaverzum.hu.

A javaslatot megelőzően Döme Gábor egy éven át gyűjtötte a horgászok, tógazdák és vízkezelők véleményét belföldön és külföldön egyaránt.

A harcsák nemzeti kincsek

A kezdeményező indoklása szerint egyre szélesebb körben terjed az a vélemény, hogy a nagy testű, kapitális harcsák – mint a vizek nemzeti kincsei – egyértelműen a vizekben kell, hogy maradjanak, és ne a konyhaasztalon végezzék.

Döme Gábor hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a halfogyasztás ellen irányul, hanem az önmérséklet és a fenntarthatóság érdekében született.

Lehetőséget kell biztosítani az alsó korosztály számára a felerősödésre, a kellő méret elérésére és legalább az egyszeri reprodukcióra (ívásra).

A horgász kiemelte azt a tapasztalatot is, hogy már léteznek horgászegyesületi kezelésben lévő tavak, ahol a harcsa már 150 centiméter felett védelmet élvez, és ezeken a területeken „tökéletes egyensúlyban van a halállomány”, és nem fogyasztották ki az összes pontyot.

Az elkészült javaslatot a Mohosznak megküldték. Döme Gábor bízik benne, hogy a szövetség befogadja, megfontolásra érdemesnek tartja, majd a szakértőkkel és vízkezelőkkel folytatott egyeztetések után pozitív döntést hoz.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×