Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
tűzijáték
Nyitókép: Pixabay

A főváros jócskán odalő a maszek tűzijátékozásnak

A Közgyűlés október 30-án elfogadta azt a december 15-én hatályba lépő rendeletet, ami szigorúan korlátozza a tűzijátékozást, egyben három különböző védettségi szintet határoz meg területenként.

A Fővárosi Önkormányzat december 15-től hatályba lépő új rendelete jelentősen átformálja a szilveszteri tűzijátékozás szabályait Budapesten. A Béres András (Párbeszéd – Zöldek) és Karácsony Gergely főpolgármester által benyújtott javaslatot 21 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés október 30-án – írja az Index.

Három különböző védettségi szintet határoz meg a rendelet, és ezekbe sorolja Budapest területeit tűzijátékozás szempontjából:

  • Nem védett területek (fehérrel jelölve a térképen): Ezeken a helyeken a II. és III. pirotechnikai osztályba tartozó eszközök kizárólag december 31-én 20:00 óra után és január 1-jén 02:00 óra előtt használhatók. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 12 órás időkeret hat órára csökkent.
  • Védett övezetek (barackszínnel jelölve): December 31-én és január 1-jén teljes tilalom van – ezeken a helyeken egyáltalán nem lehet II. és III. kategóriájú pirotechnikát használni szilveszterkor. Ide tartoznak a lakóingatlanok és az azok körüli 50 méteres körzet.
  • Fokozottan védett övezetek (kékkel jelölve): Egész évben tilos a II. és III. osztályú pirotechnikai eszközök használata. Ilyen területek többek között a természetvédelmi zónák, Natura 2000-területek (például a Normafa teljes területe), erdők, parkok, temetők, állatkertek, bentlakásos intézmények, kórházak, valamint bizonyos esetekben ezek 100 méteres környezete.

A pirotechnikai kategória-besorolásnak hivatalosan minden ilyen eszközön szerepelnie kell:

  • II. osztályú pirotechnikai eszközök: Alacsonyabb zajszintű eszközök, mint rakéták és kisebb római gyertyák.
  • III. osztályú pirotechnikai eszközök: Magasabb zajszintű, tűzijátékélményt nyújtó eszközök, mint bombatelepek és nagyobb római gyertyák.
  • Az I. (1.) kategóriájú eszközök (nagyon alacsony zajszintű, játékos pirotechnika) használatára viszont nem vonatkozik korlátozás.

A jelenlegi országos szabályozás lehetővé teszi, hogy december 31-én 18 órától január 1-én 6 óráig engedély nélkül lehessen tűzijátékot használni,

ám ez idő alatt a zaj- és környezeti terhelés sérti a budapestiek pihenéshez és egészséges környezethez való jogát, ezért vált szükségessé a helyi korlátozás.

Korábban több kerület is korlátozta már a pirotechnikai eszközök használatát saját hatáskörben, például Óbuda-Békásmegyer és Belváros-Lipótváros Önkormányzata 2024 végére már betiltotta ezek használatát. Az V. kerület decemberben 200 ezer forintos bírsággal is szankcionálhatóvá tette a Váci utca, a Vörösmarty tér és más frekventált belvárosi helyszínek területén a tűzijátékozást.

A mostani szabályozás egy, a Fővárosi Önkormányzat által idén áprilisban végzett, a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatos lakossági felmérés visszajelzései alapján született.

A XII. kerületi önkormányzat Facebook-bejegyzésében külön felhívta a figyelmet arra, hogy a tűzijáték használata kisállatok számára komoly problémát jelenthet, akár pánikot is okozhat. „Zavarodottságukban elszökhetnek, és az is előfordulhat, hogy félelmükben agresszívvá válnak. Gondoljatok a saját és mások házi kedvenceire: biztosítsunk nekik nyugodt és biztonságos környezetet az év utolsó napján is! A szilveszter varázsa a közös pillanatokban rejlik, nem a hangos robbanásokban” – írták a bejegyzésben.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×