„Európa harcban áll” – jelentette ki Ursula von der Leyen szeptemberi beszédében. A nyilatkozat mérföldkőnek tekinthető: azóta Brüsszel és a tagállami vezetők egy része amellett érvel, hogy az EU és Oroszország közötti fegyveres konfliktus elkerülhetetlen, így az Uniónak át kell állnia a hadigazdaságra.

Mivel a harcokhoz nemcsak fegyverre, hanem katonákra is szükség van, egyre több tagállamban intenzív vita kezdődött a kötelező sorkatonaság visszaállításáról. Németországban például már megkezdődtek a tárgyalások és a kormánykoalíció tagjai egyetértésre jutottak abban, hogy több katonára van szükségük, mert – ahogyan Friedrich Merz kancellár fogalmazott – „Európa még nem áll háborúban, de ez már nem is béke”. Október végére Horvátországban – az Európai Néppárthoz tartozó HDZ javaslatára – a parlament elfogadta, hogy tizenhét év után állítsák vissza a kötelező szolgálatot.

A kérdést Lengyelország is napirendre tűzte.

A Századvég új kutatása rámutat, hogy a hazai felnőtt lakosság négyötöde ellenzi a sorkatonaság bevezetését.

A kérdésben össztársadalmi konszenzus van: a FIDESZ-KDNP szavazók 91 százaléka mellett a bizonytalanok 80 százaléka és a Tisza szimpatizánsok háromnegyede is elutasítja a kötelező szolgálat visszaállítását.