Orosz-ukrán háború még mindig tart, ezért a háborús veszélyhelyzetre továbbra is szükség van a gazdasági hatások és a menekülthelyzet kezelése érdekében - mondta előterjesztői expozéjában kedden a parlamentben Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

„A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások már több mint három és fél éve mindennapjaink részévé váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát” – ecsetelte.

A háborús veszélyhelyzetet újabb 180 nappal hosszabbítják meg – jelezte az államtitkár.

„Az Alaptörvény 15. módosítása eredményeképpen 2026. január 1-től a kormány kizárólag a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott felhatalmazással függesztheti fel egyes törvények alkalmazását vagy térhet el törvényi rendelkezésektől. A törvényjavaslat ezen alaptörvényi rendelkezésekhez kapcsolódva tartalmazza azt a felhatalmazást, amely szükséges ahhoz, hogy a kormány a speciális rendeletalkotási hatáskörét gyakorolhassa. A felhatalmazás a veszélyhelyzet idejére szól, tehát a különleges jogrendi rendeletalkotási hatáskör e felhatalmazás alapján a kormány 2026. május 13. napjáig általános jelleggel gyakorolhatja.”

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy

a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér, hiszen az Országgyűlés kontrollja nem sérül, és az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni, ha a háború véget ér.

A kormánypárti felszólalók támogatásukról biztosították az elhatározást.

A fideszes Pajtók Gábor úgy fogalmazott, hogy a veszélyhelyzet nem pusztán jogi keret, hanem nélkülözhetetlen védelmi eszköz is.

A KDNP-s Simicskó István szerint is indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása. „Az orosz–ukrán testvérháború három és fél éve zajlik sok-sok áldozattal, és valóban, a humanitárius katasztrófa veszélye folyamatosan fennáll. Amíg nem ér véget a háború, nyilván indokolt ennek a veszélyhelyzetnek a fenntartása Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében” – hangoztatta.

A DK vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László szerint a kormányoldalnak kettős célja van azzal, hogy 180 nappal meghosszabbítja a háborús veszélyhelyzetet.

„Van ebben egy

hatalomátmentést célzó rész, és van egy felháborító, figyelemelterelő szándék.

Konkrétan nincs valós veszélyhelyzet Magyarországon, állítom én ezt önöknek, bármennyire ingatják a fejüket. Az elmúlt öt és fél évben ez a rendeleti kormányzás azt jelentette, hogy a Fidesz kénye-kedve szerint félre tudta tenni a parlamentet mint ellenőrző intézményt, félre tudta tenni a törvényeket, és a neki kellemetlen politikai ügyekben olyan döntéseket tudott hozni, ami az ő politikai érdekeit szolgálta. Ez az újabb 180 nap akkor fog lejárni, amikor már túl leszünk minden valószínűség szerint a következő parlamenti választáson, és ez a kormány megbukott. Tehát ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány - bukása után - még egy hónapig veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzást tud megvalósítani ebben az országban. Ez az önök javaslata” – értelmezte a tervet.

A jobbikos Lukács László György szerint a szomszédban dúló háború hatásainak kivédésére a normál jogrend is tökéletesen alkalmas lenne.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd emlékeztetett rá, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, ahol háborús veszélyhelyzet van, miközben a kormány azt is állítja, hogy Magyarország az unió legbiztonságosabb országa.