Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Numan Kurtulmust, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökét a Karmelita kolostorban 2025. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor és Kövér László is fogadta a török nemzetgyűlés elnökét

Magyarország érdekelt az EU bővítésében, és ez mindenekelőtt vonatkozik Törökország jövőbeni EU-tagságára is – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután hétfőn a parlamentben fogadta a török házelnököt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke Numan Kurtulmussal, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnökével folyatott tárgyalást követően tett sajtónyilatkozatában úgy értékelt: az EU-nak talán még jobban szüksége van Törökországra, mint amennyire Törökországnak az EU-tagságra, akár az energiabiztonságról, akár az illegális migrációról, akár pedig a regionális biztonság kérdéseiről van szó.

A magyar házelnök úgy értékelt: Magyarország és Törökország is a világ blokkokra osztása helyett egy multipoláris, békés, kereskedelemre épülő világrendszerben érdekelt. Hozzátette: e tekintetben az Ázsiát Európával összekötő úgynevezett középső folyosóban Törökország szerepe meghatározó és kiválthatatlan.

Kövér László török partnerének azt ígérte: a jövőben is számíthatnak arra, hogy a magyar kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy a kiemelt stratégiai partnerséget minél tovább erősítse és tartalommal töltse meg minél több területen.

A házelnök méltatta a két ország gazdasági kapcsolatainak intenzitását, kiemelve, hogy a magyar kormány célkitűzése a 6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom elérése. Jelezte: év végére végére az előrejelzések szerint reális esély van, hogy 5 milliárd dollárig eljutnak. Üdvözölte a Magyarországon végrehajtott török befektetéseket és a magyar tőkekihelyezést is Törökországba, kiemelve a két ország közötti védelmi ipari együttműködést, ami értékelése szerint a magyar hadiipar újjáélesztéséhez is hozzájárul.

Numan Kurtulmus, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke a magyar-török kapcsolatokat példaértékűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a két országnak minden területen erős kapcsolatai vannak, és a meglévő együttműködést folyamatosan fejlesztik, legyen szó az energia, a védelmi ipar, az oktatás vagy a kultúra területéről.

Felidézte, hogy

idén Budapesten rendezték meg a Türk Államok Szervezetének nem hivatalos találkozóját, és megköszönte Magyarországnak, hogy a soros EU-s elnöksége során is támogatta Törökország európai uniós tagságát.

Megjegyezte: biztonsági szempontból hatalmas hozzájárulás lenne, ha egy olyan hatalmas ország, mint Törökország, az Európai Unió tagjává válna.

Értékelése szerint Európa fontos fordulópontra érkezett el: vagy magába fordul és belső ellentmondásaival, belső harcaival foglalkozik vagy kinyílik és a nemzetközi porondon a béke felé vezető utat választja.

A török házelnök az orosz-ukrán háborúról és az izraeli-palesztin konfliktusról, mint két fontos, az emberiséget befolyásoló háborúról beszélt. A több mint három éve zajló orosz-ukrán háborúval kapcsolatban minél előbbi, fenntartható béke elérését szorgalmazta és arra figyelmeztetett, ha nem tudnak véget vetni ennek a háborúnak, akkor ez forrása lehet a háború kiterjedésének. Az izraeli-palesztin konfliktusról szólva pedig a teljes emberiség közös felelősségének nevezte, hogy minél előbb véget vessenek a „népirtásnak”, és úgy fogalmazott: „még a nácik zsidóellenes megnyilvánulásait is felülmúlja a mostani harc”.

A magyar és a török házelnök a sajtónyilatkozatokat megelőzően együttműködési megállapodást írt alá a kétoldalú kapcsolatok támogatásáról, a parlamenti tapasztalatok átadásáról és Törökország európai uniós csatlakozásáról.

Címlapról ajánljuk
Tizenkét áldozata van a hajnali magyarországi busztragédiának

Tizenkét áldozata van a hajnali magyarországi busztragédiának

Tizenkét ember vesztette életét, és legalább tízen súlyosan megsérültek abban a vasárnap hajnali balesetben, amely során egy lengyel turistabusz árokba borult az M3-as autópályán, Mezőkeresztes térségében. Magyar Péter miniszterelnök és Pósfai Gábor belügyminiszter tájékoztatása szerint a hatóságok őrizetbe vették a jármű sofőrjét.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×