Ötvenre nőtt azoknak a településeknek a listája, amelyek valamilyen formában önazonossági rendelkezést vezettek be – írja a magyarnemzet.hu.

A listában olyanok is szerepelnek, amik meglepetésnek számítanak, ugyanakkor az is meglepő, hogy olyanok viszont nincsenek a félszáz között, amelyek esetében számítani lehetett rá – mondta a lapnak az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László.

A szakértő szerint az érintett önkormányzatok még az út elején járnak, az eddigi lista közel sem végleges, és az is jelzésértékű, hogy nem egészen két hónap leforgása alatt a hazai települések másfél százaléka alkalmazott valamilyen rendelkezést. Olyan település is akadt, amelyik visszavonta a rendelkezést.

Az önazonossági törvény biztosította intézkedés bevezetésének nincs egységes oka, és a szakértő szerint az sem kizárt, hogy később budapesti kerületek is vezetnek majd be ilyesmit.

A határhoz közeli települések jellemzően a kulturális identitásukhoz és a magyar nyelv ismeretéhez ragaszkodnak, utóbbit Rajkán például elő is írják, és ehhez a községhez hasonlóan Győrújbaráton is másfél millió forintos egyszeri letelepedési hozzájárulást kérnek. Sok településen pedig az elővásárlási jog számít.

A szakértő szerint meglepő feltételekkel is találkozni, ilyen például a nyelvismeret vagy a betelepülési hozzájárulás mértéke. Azaz a helyiek érdekeinek védelmét célzó intézkedések ellen az ott élők idáig nem tiltakoztak, ez pedig jelzésértékű arra nézve, hogy kívülről teljesen más felhangja lehet egy-egy döntésnek, mint helyi lakosként.

Balogh László szerint most még nemigen lehet mérni az ingatlanpiaci hatásokat, és arra is rámutatott, hogy a mentességet élvezők köre is elég széles. Azt is hangsúlyozta, hogy az Otthon starttal első ingatlanjukat vásárlókra az önazonosságvédelmi törvény nem is vonatkozik, ha mégis valamilyen formában van hatása, az inkább pozitív, hiszen nincsen például elővásárlási jog és betelepülési hozzájárulás sem, amik a gyakrabban hozott intézkedések közé sorolhatók.

„Az önazonosságvédelmi törvény nem a helyben maradást gátolja, sőt pont a helyi kötődés (család vagy munkavégzés révén) jelent mentességet, inkább a természetes (mértékű) vándorláson felüli betelepülőket szűri”

– mutatott rá a szakértő. Szintén a határok menti ingatlanok esetében számíthat az a tényező, hogy a magyar oldalon akár jóval alacsonyabb áron lehet házat venni, a település méretéhez képesti tömeges beköltözés pedig akár a nemzetiségi arányokat is megfordíthatja.

Mint ismert, a törvény nem lehet kirekesztő, azonban egyfajta szűrőként hivatott működni, az eszköztár pedig elég széles, minden település egyedi „összeállításban” alkalmazhatja.