Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szijjártó Péter leszámolna az Antifával

Donald Trump amerikai elnök példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítésére tett javaslatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak küldött szombati levelében.

„Az elmúlt években az úgynevezett Antifa ideológiához kapcsolódó személyek és csoportok számos terrorista támadást hajtottak végre az EU-ban, többek között Németországban, Franciaországban és Olaszországban” – írja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közleményében, amelyben leszögezte: Magyarország határozottan elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem mellett, és minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel szigorú intézkedéseket hozott a politikai indíttatású erőszakot alkalmazó csoportok ellen.

Hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is váltak már célponttá, s ennek kapcsán felidézte, hogy 2023 februárjában ezen mozgalom külföldi tagjai öt brutális támadást hajtottak végre fényes nappal Budapesten ártatlan emberek ellen.

„Mély sajnálatunkra több támadó később menedéket talált az EU tagállamaiban, amelyek elutasították a kiadatásukat Magyarországnak. Egy különösen aggasztó esetben a büntetőeljárást fel kellett függeszteni, miután egy gyanúsítottat európai parlamenti képviselővé választottak, és így mentességet kapott” – közölte.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy ezek a cselekmények kétségkívül bizonyítják, hogy az Antifa súlyos fenyegetést jelent az Európai Unió polgárainak biztonságára. „Ezért közös felelősségünk megerősíteni a közös válaszintézkedéseinket” – figyelmeztetett.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államok is hasonló kihívásokkal szembesül, ezért Donald Trump szerdán bejelentette, hogy terrorszervezetnek minősíti a mozgalmat.

„Magyarország meggyőződése, hogy egy ekkora jelentőségű kérdésben elengedhetetlen a lépéseinket összehangolni az Egyesült Államokkal, a terrorizmus elleni világszintű küzdelem vezető szereplőjével” – írta a miniszter.

„Ennek megfelelően tisztelettel

azt javaslom, hogy az Európai Unió kövesse ezt a példát, s vegye fel az Antifa mozgalmat a terrorszervezetek listájára, illetve vezesse be a szükséges korlátozó intézkedéseket a vele kapcsolatban álló csoportok és személyek ellen.

Álláspontunk szerint az Egyesült Államok elnöke által kiadott végrehajtási rendelet megfelelő jogalapot teremt egy ilyen lépéshez” – összegzett.

Donald Trump amerikai elnök a héten a közösségi médiában bejelentette, hogy a „beteges, veszélyes, radikális baloldali katasztrófa” Antifát terrorszervezetté minősíti, illetve „határozottan javasolni fogja, hogy annak finanszírozóit a legmagasabb jogi normák és gyakorlat szerint alaposan vizsgálják ki”.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×