Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
327.39
bux:
0
2026. január 1. csütörtök Fruzsina
Nyitókép: Unsplash

Munkaszüneti nap lehet december 24., ha elég sokan akarják

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke szerint az ügy túlmutat a politikai pártokon. Szerinte a kezdeményezés célja, hogy „legalább erre a napra megszűnjön Magyarországon a bérrabszolgaság, helyreálljon az emberi méltóság”.

Elindította kedden országos aláírásgyűjtési akcióját a Jobbik Magyarországért Mozgalom annak érdekében, hogy a polgárok eldönthessék: váljon-e munkaszüneti nappá december 24. – írja a 24.hu.

Adorján Béla pártelnök az ezt bejelentő keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: miközben a világ, így térségünk számos államában is munkaszünet ez a nap, Magyarországon évtizedes vita zajlik e kérdésben, holott Jézus Krisztus születésének ünnepe a lelkiség egyik legfontosabb napja, amely „szent és sérthetetlen”.

A Jobbik elnöke kiemelte, pártokon felül állónak tekintik a kezdeményezést, így politikai és civil szervezeteket, egyházi képviselőket kérnek a támogatásra. Adorján Béla azt is közölte, hogy december 23-ig kell 200 ezer aláírásnak összegyűlnie.

Ha ez sikerül, valószínűleg 2026 áprilisában tarthatják meg a népszavazást erről.

A Jobbik vezére szerint nem kérdéses a kezdeményezés sikere, és bíznak abban, hogy a kormány – látva a társadalmi összefogás méretét és az ügy szentségét – úgy dönt, hogy enged a nyomásnak, és még az idén törvénybe foglalja december 24. munkaszüneti nappá tételét. Adorján Béla úgy fogalmazott: a cél, hogy „legalább erre a napra megszűnjön Magyarországon a bérrabszolgaság és újra helyreáll az emberi méltóság rendje”.

„Nem azért születtünk a Földre, hogy dolgozhassunk, hanem azért dolgozunk, hogy megélhessük az emberi létünk minden örömét, minden szentségét” – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Így adózunk 2026-ban

Így adózunk 2026-ban

2025-ben a magyar adórendszer több lépcsőben megvalósuló módosításon ment keresztül. A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, az adminisztráció csökkentése és az adóeljárások digitalizációjának folytatása. A jogszabályi indokolás szerint a kormány célja a hazai adókörnyezet versenyképességének fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, illetve az egyéni vállalkozók számára kiszámíthatóbb pénzügyi és adminisztratív keretek álljanak rendelkezésre. Vannak ugyanakkor további, 2026-ban hatályba lépő változások, amelyeket már év közben, az őszi adócsomagot megelőzően elfogadott a Parlament.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×