Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
336.87
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter a Barátság-ügyről: ezt nekem a szemembe mondta az előző horvát energiaminiszter

Az oroszok felől akadozik a kőolajellátás a Barátság kőolajvezetéket érő támadások miatt, ám a kieső mennyiségek pótlása horvát oldalról sem lehetséges egy vitás ügy miatt a külgazdasági és külügyminiszter szerint.

Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A tárcavezető a Harcosok órája című műsorban kiemelte, hogy a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán államfő "nyíltan, durván és szégyentelen módon megfenyegette" Magyarországot azzal, hogy világossá tette: "ha hazánk nem vesz fel egy olyan ukránpárti álláspontot, mint amit Brüsszel, az Európai Néppárt és annak magyarországi tagpártja, a Tisza Párt követel, akkor ők bizony továbbra is támadás alatt fogják tartani a Magyarország energiabiztonsága szempontjából nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket".

"Itt nagyon durván magyarellenes politika zajlik Ukrajnában,

és az ukránok arra számítanak, hogy majd Brüsszel és magyarországi helytartóik elegendő nyomást tesznek Magyarországra annak az érdekében, hogy Magyarország adja fel eddigi pozícióját, s egy magyar érdekkel tökéletesen ellentétes, de az ukrán érdekkel egybevágó álláspontot foglaljon el" - vélekedett.

Rámutatott, hogy Magyarországra két irányból érkezhet a kőolaj, Oroszországból a Barátság vezetéken keresztül, továbbá Horvátországból az Adria vezetéken keresztül, utóbbi kapacitása azonban elégtelen. "Tehát ha a Barátság kőolajvezetéken a szállítás huzamosabb ideig ellehetetlenül, akkor Magyarország és Szlovákia kőolajellátása lehetetlenné válik. És nem politikai okok miatt, nem azért, mert nem tettünk meg mindent a diverzifikációért, nem azért, mert nem akarjuk ellátni az országot. Azért, mert fizikailag nem lehet. Az energiaellátás nem politikai kérdés, nem ideológiai kérdés" - figyelmeztetett.

"Na most, a Barátság kőolajvezeték bombázása, rakétázása az nem Oroszországnak árt, hanem nekünk, magyaroknak, meg a szlovákoknak" - tette hozzá. Ezért felháborítónak nevezte az ukrán elnök múlt heti nyilatkozatát, azt pedig szomorúnak, hogy itthon "az ellenzék és a dollármédia" ezt ünnepli. Illetve kifejtette, hogy "nyilvánvaló az összjáték az ukránok és a magyarországi dollárbaloldal és a dollármédia között".

"Látszik, hogy van összjáték, ugyanazok a szavak és gondolatmenetek. Amikor az ukránok megszólalnak, azt a magyar dollármédia rögtön visszhangozza, miközben ugyanabban az összefüggésben tett magyar nyilatkozat vagy nem jelenik meg, vagy később, vagy ilyen lekicsinylően, vagy a cikk végén" - mondta.

Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság idén januárban leszögezte, hogy készen áll lépéseket tenni a tagállamok energiaellátását szavatoló infrastruktúra biztonsága érdekében.

"Az Európai Bizottság saját magát köpi szembe akkor, amikor cinkos, bűnös módon hallgat akkor, mikor Ukrajna támadja a Magyarországra és Szlovákiába irányuló energiainfrastruktúrát. Az Európai Bizottság megszűnt Európai Bizottságnak lenni, most már Ukrajnai Bizottság, mert von der Leyen bizottsága nem az Európai Unió érdekeit, pláne nem az Európai Unió tagországainak érdekeit, hanem Ukrajna érdekeit képviseli" - fogalmazott.

Arra is kitért, hogy Magyarország, szárazföld által körülvett államként, a szomszédaira van utalva, a kormány ezért a kőolajvezeték kapacitásának bővítését kezdeményezte Horvátországnál, majd mivel ezt Zágráb nem tette meg, az Európai Bizottsághoz fordult, eredménytelenül.

Aláhúzta, hogy a horvát hatóságok kapacitásbővítés helyett inkább jelentősen felemelték a tranzitdíjat. "És ezt nekem a szemembe mondta az előző horvát energiaminiszter, hogy

mindaddig, amíg fennállnak különböző vitás ügyek Magyarország és Horvátország között energiafronton, (…) addig nem hajlandóak nekünk ebben segíteni"

- tudatta. "Tehát ennyit az európai szolidaritásról, ennyit arról, hogy egyébként hogyan lehet diverzifikálni" - fűzte hozzá.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy az ukrajnai villamosenergia-import 30-40 százalékát hazánk adja, s így a kormány olyan nehézségeket tudna okozni a szomszédos országnak, hogy "a fal adná a másikat", azonban "mi nem akarunk az ukrán embereknek és az ukrán családoknak rosszat, mi különbek vagyunk ennél".

"Erre azért jobb, ha emlékeznek az ukránok, amikor épp különböző tervezőasztalokon arról döntenek, hogy a Barátság kőolajvezetéket bombázzák-e vagy sem. Azért ez legyen ott a fejükben" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×