Infostart.hu
eur:
349.79
usd:
301.38
bux:
138123.57
2026. június 16. kedd Jusztin
Budapest, 2024. október 23.Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke beszédet mond a XII. kerületben álló Turul-szobor megmaradásáért, helyben maradásáért tartott demonstráción a XII. kerületi Böszörményi út és Istenhegyi út kereszteződésénél 2024. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Lázár János pontot tett a XII. kerületi Turul-szobor körüli vita végére

A miniszter frissen megjelent rendelete műemlékké nyilvánítja a XII. kerületi Turul-szobrot, ami így nemzeti emlékként lett elismerve.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent rendeletének értelmében a döntés célja a szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése. Műemléki környezet kijelölésére nem került sor. A rendelkezés a kihirdetést követő nyolc napon belül lép hatályba - írja az atv.hu.

A lépés nem meglepő, hiszen a tárcavezető már 2023-ban ideiglenes műemléki védelem alá vonta a szobrot. A döntést a kerület vezetése idén januárbna bíróságon támadta meg. Kovács Gergely polgármester akkor úgy fogalmazott, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium politikai döntést hozott, amikor védettséget biztosított a húsz éve a helyén álló Turul-szobornak, csupán azért, hogy az önkormányzat ne tudja azt áthelyezni.

A Fővárosi Törvényszék június végén megsemmisítette az ideiglenes védelmet elrendelő döntést.

Kovács Gergely ezzel kapcsolatban a Telexnek elmondta: továbbra is változatlan az önkormányzat szándéka, hogy a kerület lakóit is bevonják a döntésbe arról, mi történjen a szoborral, ehhez viszont egyértelmű jogi helyzetre van szükség - utalva ezzel a most kihirdetett rendelet korábban ismertetett tervezetére.

A XII. kerületben, a Nagyenyed utca és a Böszörményi út sarkán álló szobor jó ideje feszültségek forrása: egyesek számára a második világháború végén elkövetett nyilasterror jelképe, mások nemzeti szimbólumként tekintenek rá.

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt színeiben megválasztott polgármester korábban az eltávolítását ígérte, ám megválasztását követően jelezte: nem kívánja hivatali munkáját ezzel kezdeni, mert nem szeretné, ha a Mi Hazánkkal folytatott utcai konfrontáció határozná meg első intézkedéseit.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×