Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
328.31
bux:
141872.44
2026. október 5. hétfő Aurél
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke sajtótájékoztatót tart az ítélőtáblán tartott összbírói értekezlet előtt 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Nem pihenhetnek a bíróságok

Tavaly 1,2 millió ügy érkezett az ország bíróságaira, ez 20 ezerrel több mint 2023-ban volt – mondta Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese a Fővárosi Ítélőtábla 2024. évi működéséről beszámoló sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Ocskó Katalin kiemelte: a Fővárosi Ítélőtábla szerepe tavaly is meghatározó volt, mert az ítélőtáblákra érkezett ügyek a 57 százaléka ide érkezett.

Országos szinten 13 617 ügy érkezett az ítélőtáblákra 2024-ben, ez 5,9 százalékkal magasabb a 2023-as adatnál – ismertette, hozzátéve: a Fővárosi Ítélőtábla 7696 ügyet bonyolított, 5,2 százalékkal többet, mint a megelőző évben.

Az OBH elnökhelyettese az ítélkezés megalapozottságáról közölte: a Fővárosi Ítélőtáblán hozott peres határozatokról fellebbezést követően a büntető ügyszakban 97 peres ügyből 38 esetben hozott hatályában fenntartó döntést a Kúria. Polgári és gazdasági ügyszakban 316 ügy került a Kúriára, amelyből 165 esetben született hatályában fenntartó döntés - tájékoztatott. Hangsúlyozta: ez mind kiváló eredménynek számít, hiszen a Fővárosi Ítélőtáblára kimondottan nehéz, terjedelmes ügyek érkeznek, amelyek intézése, felülvizsgálata nagyon komoly szakmai tudást igényel.

Ocskó Katalin az eredmények között említette továbbá, hogy a gazdasági ügyszakban 2024 végére felére csökkent a hat hónapon túl folyamatban lévő ügyek száma az előző évhez képest.

Kitért arra is, hogy a bíróságokon egyre inkább előtérbe kerülnek a digitális megoldások, a Fővárosi Ítélőtáblán már négy olyan tárgyalóterem is van, ami távmeghallgatásra is alkalmas. Ennek kapcsán megjegyezte: 2024-ben 89 távmeghallgatást tartottak, 12-vel többet, mint 2023-ban.

Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke azt mondta: a növekvő ügyforgalom a befejezési adatokban is megmutatkozik. A Fővárosi Ítélőtábla hatékonyságát mutatja, hogy országos szinten 7 százalékkal, itt 9-cel nőtt a befejezési mutató – fűzte hozzá.

Közölte azt is, hogy az április 30-ig rendelkezésre álló idei adatok változatlanul növekvő tendenciát mutatnak, a Fővárosi Ítélőtáblára 2025-ben eddig 219 üggyel érkezett több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A legtöbb ügy a polgári kollégiumhoz érkezett (46 százalék), a közigazgatási kollégiumhoz 28 százalék, a büntető kollégiumhoz 21 százalék, a munkaügyi kollégiumhoz pedig az ügyek 5 százaléka érkezett – részletezte.

Az elnök szavai szerint az időszerűségi adatok kiválóak a Fővárosi Ítélőtáblán: a peres ügyek 78 százaléka fél éven belül, 99 százaléka pedig egy éven belül befejeződik.

2024-ben fellebbezéseknél a Kúria az ügyeink 70 százalékát helyben hagyta, hatályon kívül helyezés aránya 3 százalék volt – tette hozzá. Ribai Csilla a rendkívüli perorvoslatokról elmondta, hogy a Kúria 40 százalékban fenntartotta, 8 százalékban pedig hatályon kívül helyezte az ítélőtábla döntését.

Beszámolt továbbá arról is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben több mint 5 milliárd forintból gazdálkodott. Illetményre 2,7 milliárd forintot fordított az ítélőtábla – jegyezte meg.

(Nyitóképünkön: Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke sajtótájékoztatót tart az ítélőtáblán tartott összbírói értekezlet előtt 2019. június 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Javuló költségvetés vagy súlyos hiány? Szeptemberben 92,8 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya a Pénzügyminisztérium adatai szerint. A számokból az is látszik, hogy a szeptemberi hiány kedvezőbb a tavalyinál, viszont a kilenc havi hiány még mindig meghaladja az 5200 milliárd forintot. A kilátásokat Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője vázolta az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Ma reggel Ázsiában felemás hangulatú kereskedést láthattunk, különösen a japán tőzsde teljesített jól. A jó hangulat Európára is átragadt, ahol szintén felfelé vették az indexek az irányt és ezt a zárásig is megtartották. Idehaza különösen az OTP-re volt érdemes figyelni, ugyanis múlt héten az orosz kivonulás hírére alaposan beleadtak a bankrészvénybe, 40 000 forint alatt is járt az árfolyam. Hétfő reggel egyelőre történt nagyobb elmozdulást a részvényben, a többi blue chip részvénnyel egyetemben a magyar bankpapír is zöldben zárt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×