Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke sajtótájékoztatót tart az ítélőtáblán tartott összbírói értekezlet előtt 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Nem pihenhetnek a bíróságok

Tavaly 1,2 millió ügy érkezett az ország bíróságaira, ez 20 ezerrel több mint 2023-ban volt – mondta Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese a Fővárosi Ítélőtábla 2024. évi működéséről beszámoló sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Ocskó Katalin kiemelte: a Fővárosi Ítélőtábla szerepe tavaly is meghatározó volt, mert az ítélőtáblákra érkezett ügyek a 57 százaléka ide érkezett.

Országos szinten 13 617 ügy érkezett az ítélőtáblákra 2024-ben, ez 5,9 százalékkal magasabb a 2023-as adatnál – ismertette, hozzátéve: a Fővárosi Ítélőtábla 7696 ügyet bonyolított, 5,2 százalékkal többet, mint a megelőző évben.

Az OBH elnökhelyettese az ítélkezés megalapozottságáról közölte: a Fővárosi Ítélőtáblán hozott peres határozatokról fellebbezést követően a büntető ügyszakban 97 peres ügyből 38 esetben hozott hatályában fenntartó döntést a Kúria. Polgári és gazdasági ügyszakban 316 ügy került a Kúriára, amelyből 165 esetben született hatályában fenntartó döntés - tájékoztatott. Hangsúlyozta: ez mind kiváló eredménynek számít, hiszen a Fővárosi Ítélőtáblára kimondottan nehéz, terjedelmes ügyek érkeznek, amelyek intézése, felülvizsgálata nagyon komoly szakmai tudást igényel.

Ocskó Katalin az eredmények között említette továbbá, hogy a gazdasági ügyszakban 2024 végére felére csökkent a hat hónapon túl folyamatban lévő ügyek száma az előző évhez képest.

Kitért arra is, hogy a bíróságokon egyre inkább előtérbe kerülnek a digitális megoldások, a Fővárosi Ítélőtáblán már négy olyan tárgyalóterem is van, ami távmeghallgatásra is alkalmas. Ennek kapcsán megjegyezte: 2024-ben 89 távmeghallgatást tartottak, 12-vel többet, mint 2023-ban.

Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke azt mondta: a növekvő ügyforgalom a befejezési adatokban is megmutatkozik. A Fővárosi Ítélőtábla hatékonyságát mutatja, hogy országos szinten 7 százalékkal, itt 9-cel nőtt a befejezési mutató – fűzte hozzá.

Közölte azt is, hogy az április 30-ig rendelkezésre álló idei adatok változatlanul növekvő tendenciát mutatnak, a Fővárosi Ítélőtáblára 2025-ben eddig 219 üggyel érkezett több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A legtöbb ügy a polgári kollégiumhoz érkezett (46 százalék), a közigazgatási kollégiumhoz 28 százalék, a büntető kollégiumhoz 21 százalék, a munkaügyi kollégiumhoz pedig az ügyek 5 százaléka érkezett – részletezte.

Az elnök szavai szerint az időszerűségi adatok kiválóak a Fővárosi Ítélőtáblán: a peres ügyek 78 százaléka fél éven belül, 99 százaléka pedig egy éven belül befejeződik.

2024-ben fellebbezéseknél a Kúria az ügyeink 70 százalékát helyben hagyta, hatályon kívül helyezés aránya 3 százalék volt – tette hozzá. Ribai Csilla a rendkívüli perorvoslatokról elmondta, hogy a Kúria 40 százalékban fenntartotta, 8 százalékban pedig hatályon kívül helyezte az ítélőtábla döntését.

Beszámolt továbbá arról is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben több mint 5 milliárd forintból gazdálkodott. Illetményre 2,7 milliárd forintot fordított az ítélőtábla – jegyezte meg.

(Nyitóképünkön: Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke sajtótájékoztatót tart az ítélőtáblán tartott összbírói értekezlet előtt 2019. június 3-án.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 05:32
×
×
×
×