Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
328.93
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásának résztvevői a fővárosi Városligeti fasorban 2018. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Most akkor mégis lesz Pride?

Megsemmisítette a Kúria a június 1-re tervezett szivárványos felvonulást betiltó rendőrségi határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte őket.

„A határozat nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette” – olvasható a Kúria erről szóló közleményében.

Azt is hozzátették, hogy a hiányzó bizonyítást a Kúria nem végezhette el, ennek hiányában viszont nem lehet állást foglalni a gyűlés megtiltásának törvényességéről - értelmezte a Kúria többoldalas közleményét a 24.hu.

Június 1-jére öt emberi jogi szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett az Andrássy úton. A demonstráció célja, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett – ahogy teszi azt az évente megrendezett Budapest Pride immár három évtizede.

A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta, ám a szervezők ezt nem hagyták annyiban, és a Kúriára vitték az ügyet.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×