Infostart.hu
eur:
391.34
usd:
341.03
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan beszédet mond a HUNIVERZUM - Magyarok a világűrben látogatóközpont megnyitóján Budapesten, a Millenárison 2025. május 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kitüntetést kapott Farkas Bertalan

Sulyok Tamás köztársasági elnök kitüntette Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornokot, az első magyar űrhajóst.

A Magyar Közlönyben hétfő este megjelent határozat szerint Farkas Bertalan a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét pontosan 45 évvel azután kapta meg, hogy elindult történelmi űrrepülésére. Az Index felidézte: Farkas Bertalan 1980. május 26-án indult útnak Valerij Kubaszov szovjet űrhajóssal az Interkozmosz program keretében. Magyarország ezzel a hetedik nemzetként küldött embert a világűrbe, ami óriási eredménynek számított.

A kitüntetést Sulyok Tamás „a nemzetközi és a hazai tudomány szolgálata, az űrkutatás és a csillagászat népszerűsítése, valamint a következő űrhajósnemzedékek felkészítése terén egyaránt példaadó tevékenysége elismeréseként” adományozta a nyugállományú dandártábornoknak, aki ma a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület elnöke.

Az érdemrendet a Magyar Közlöny megjelenése előtt néhány órával Sztáray Péter, a biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár adta át a Huniverzum Látogatóközpontban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nevében. Sztáray beszédében kiemelte, hogy Farkas Bertalan űrrepülése és az általa elvégzett kísérletek nagy lendületet adtak a magyar űrkutatásnak és a hazai kutatóintézeteknek.

A kitüntetés különös aktualitást kap azzal, hogy 45 évvel Farkas Bertalan űrrepülése után Magyarországnak újra saját kutatóűrhajósa lesz. Kapu Tibor a közeljövőben 14 napig végez majd magyar kísérleteket a Nemzetközi Űrállomáson.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×