Infostart.hu
eur:
355.9
usd:
302.5
bux:
135804.59
2026. május 7. csütörtök Gizella
Nyitókép: Gemenc Zrt.

Klímaváltozás: úgy kell az erdőket újratelepíteni, hogy az evolúció is szempont

Véget ért az őszi-tavaszi faültetési idény a gemenci erdőkben. Az erdészek itt és az egész országban azért dolgoznak, hogy a klímaváltozásnak ellenállób fajokat és fajtákat telepítsenek, ami egyre nagyobb kihívás – mondta az InfoRádióban a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese, Fodermayer Vilmos.

Nagyon gyorsan változik a klíma, felmelegedéshez nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni a fafajok, de általában az élőlények – vélekedett az InfoRádióban Fodermayer Vilmos, aki a most zajló gemenci faültetés kapcsán elmondta, a 38 ezer hektárnyi terület egészén zajlott telepítés.

A klímaváltozás miatt a homoki területeken és a dombvidékeken 2022-ben már volt szükség beavatkozásra a csapadékhiány miatt, jelentős aszálykárok is bekövetkeztek akkor, ugyanígy tavaly is. A hullámtéri területeken viszont három árvíz is levonult tavaly úgy, hogy egyik sem a hóolvadásnak volt köszönhető, hanem az Alpokban és a Duna felső vízgyűjtő területén volt hatalmas esőzéseknek. Az ezek miatt keletkező pangó-felemelkedő vizek miatt viszont frissen telepített erdők is kifordultak, ami további erdősítési feladatokat jelentett.

Már 25 éve cserélik az idegenhonos nemesnyár-állományt őshonos fákra, olyanokra, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint ellenállóbbak a klímaváltozásának. Fontos, hogy nem egy fafajból ültetnek erdőt, hanem vegyesen „első- és másodrendű” fajokkal dolgoznak, ettől a terület sokkal ellenállóbb lehet az extrém hatások közepette – később is.

Példát is mondott strapabíró fafajokra, amelyek most az árterekbe kerülnek:

  • kocsányos tölgy (korlátozottan, mivel az aszályos időkben ezek is hektárszámra száradtak ki)
  • szürke nyár
  • juharok
  • szilek
  • vadgyümölcsök.

„Ezek nagyon rossz termőterületen már bizonyították, hogy a száraz körülményeket is elég jól viselik” – tette hozzá a szakember.

Ha az extrém időjárási jelenségek így sűrűsödnek, előfordulhat, hogy melegebb égövi helyekről kell fafajokat meghonosítani. Az erdészszakma már „el is indult a Balkán irányába”, Törökország felé is.

„Olyan tölgyfajok felkeresése zajlik, amelyek ezeket a szárazodó körülményeket jobban el tudják viselni, tehát az erdészeti kutatás ebbe az irányba fordult”

– világított rá.

Nagy kérdés lesz, hogy mindehhez a természetvédelem hogy áll, ugyanis védett területeken telepítenének idegen fajokat. Az azonban biztos, hogy a domb- és hegyvidékeken, valamint a homokosodó területeken – az Alföldön – nagy probléma van, valamit tenni kell, ennek szellemében kezdtek hatalmas erdőtelepítésekbe zömében akáccal, fenyővel, olyan fajokkal, amelyek a homok megkötésében is segítenek, a szikes területek erdőfelújításában is szerepet játszanak. A klímaváltozás hatásai azonban itt jelentkeznek a legdurvábban.

Vannak olyan klímamodellek, amelyek azt mondják, ötven év múlva ezek a területek „félsivatagos képet” mutatnak majd, ha pedig ez valóban be fog következni, akkor az erdőknek „szomorú sorsuk lesz”, ami már jóval túlterjedő probléma lesz az erdészek gondjain. „Valamilyen úton-módon a talaj árnyalását meg kell oldani, és ne az legyen, hogy újra a futóhomokot fogja hordani a szél” – nyomatékosította.

Fodermayer Vilmos azt is elmondta, hogy ez érzékeny rendszer, hisz a fafajok többsége tízezer éve ott van, és túlélt sokféle környezetet, hőmérsékleti viszonyokat, ugyanígy az állatok is, az evolúció sem a véletlen műve.

„Nyilván voltak fafajok, amelyek eltűntek, leszorultak délre vagy északra húzódtak, de a zömében itt található fafajok ezeken túl vannak, a több ezer éves periódusokhoz képest rövidebb távon tudunk segíteni abban, hogy az erdők megmaradjanak, és ehhez kell nekünk azokat a fafajokat megtalálnunk, amelyek ezt biztosítják” – ecsetelte.

Mindez némileg kényszerpályára állítja a fakitermelést, hisz ott válik szükségessé az „anyagmentés”, ahol a klímaváltozás roncsoló hatásai megjelennek, ott viszont a telepítésről is gondoskodni kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A csúcsokat döntő forint jobb a régiós devizáknál – de meddig tarthat az erősödés?

A csúcsokat döntő forint jobb a régiós devizáknál – de meddig tarthat az erősödés?

Tovább dönti a csúcsokat a forint, a csütörtök reggeli piacnyitásra a hazai fizetőeszköz az euróval szemben négyéves csúcsra erősödött, miközben a dollár a devizapiacokon tovább gyengült – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője, aki arról is beszélt, hogy meddig tarthat a hegymenet, és miért jobb jelenleg a forint a régiós devizáknál.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Meglepő ágazatot hozott lendületben az arany árrobbanása

Meglepő ágazatot hozott lendületben az arany árrobbanása

A bankok kommunikációjának folyton ismétlődő toposzai azok a váratlan helyzetek, amelyek megoldására különböző gyorskölcsönökkel siet a pénzintézet. Azonban Pintye László, a BÁV Zrt. vezérigazgatója szerint ezek sokszor csak a nevükben gyorsak, szemben a zálogkölcsönzés intézményével, amely bár az elmúlt évtizedekben a köztudatban háttérbe szorult, valójában nem veszített népszerűségéből. Sőt, a nemesfémek utóbbi években tapasztalható árrobbanásának köszönhetően egyre nagyobb volumenben helyeznek ki záloghitelt, amelyeknek mára kevesebb mint 10 százaléka nem teljesítő. A befektetési arany üzletág hangsúlyosabb megkülönböztetése és önálló pozicionálása érdekében a cég egy új brand, a BÁV Gold bevezetésére készül, de az online fejlesztések és finomhangolások mellett a fiókhálózat bővítése is napirenden van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×