Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
319.26
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nyitókép: Gemenc Zrt.

Klímaváltozás: úgy kell az erdőket újratelepíteni, hogy az evolúció is szempont

Véget ért az őszi-tavaszi faültetési idény a gemenci erdőkben. Az erdészek itt és az egész országban azért dolgoznak, hogy a klímaváltozásnak ellenállób fajokat és fajtákat telepítsenek, ami egyre nagyobb kihívás – mondta az InfoRádióban a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettese, Fodermayer Vilmos.

Nagyon gyorsan változik a klíma, felmelegedéshez nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni a fafajok, de általában az élőlények – vélekedett az InfoRádióban Fodermayer Vilmos, aki a most zajló gemenci faültetés kapcsán elmondta, a 38 ezer hektárnyi terület egészén zajlott telepítés.

A klímaváltozás miatt a homoki területeken és a dombvidékeken 2022-ben már volt szükség beavatkozásra a csapadékhiány miatt, jelentős aszálykárok is bekövetkeztek akkor, ugyanígy tavaly is. A hullámtéri területeken viszont három árvíz is levonult tavaly úgy, hogy egyik sem a hóolvadásnak volt köszönhető, hanem az Alpokban és a Duna felső vízgyűjtő területén volt hatalmas esőzéseknek. Az ezek miatt keletkező pangó-felemelkedő vizek miatt viszont frissen telepített erdők is kifordultak, ami további erdősítési feladatokat jelentett.

Már 25 éve cserélik az idegenhonos nemesnyár-állományt őshonos fákra, olyanokra, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint ellenállóbbak a klímaváltozásának. Fontos, hogy nem egy fafajból ültetnek erdőt, hanem vegyesen „első- és másodrendű” fajokkal dolgoznak, ettől a terület sokkal ellenállóbb lehet az extrém hatások közepette – később is.

Példát is mondott strapabíró fafajokra, amelyek most az árterekbe kerülnek:

  • kocsányos tölgy (korlátozottan, mivel az aszályos időkben ezek is hektárszámra száradtak ki)
  • szürke nyár
  • juharok
  • szilek
  • vadgyümölcsök.

„Ezek nagyon rossz termőterületen már bizonyították, hogy a száraz körülményeket is elég jól viselik” – tette hozzá a szakember.

Ha az extrém időjárási jelenségek így sűrűsödnek, előfordulhat, hogy melegebb égövi helyekről kell fafajokat meghonosítani. Az erdészszakma már „el is indult a Balkán irányába”, Törökország felé is.

„Olyan tölgyfajok felkeresése zajlik, amelyek ezeket a szárazodó körülményeket jobban el tudják viselni, tehát az erdészeti kutatás ebbe az irányba fordult”

– világított rá.

Nagy kérdés lesz, hogy mindehhez a természetvédelem hogy áll, ugyanis védett területeken telepítenének idegen fajokat. Az azonban biztos, hogy a domb- és hegyvidékeken, valamint a homokosodó területeken – az Alföldön – nagy probléma van, valamit tenni kell, ennek szellemében kezdtek hatalmas erdőtelepítésekbe zömében akáccal, fenyővel, olyan fajokkal, amelyek a homok megkötésében is segítenek, a szikes területek erdőfelújításában is szerepet játszanak. A klímaváltozás hatásai azonban itt jelentkeznek a legdurvábban.

Vannak olyan klímamodellek, amelyek azt mondják, ötven év múlva ezek a területek „félsivatagos képet” mutatnak majd, ha pedig ez valóban be fog következni, akkor az erdőknek „szomorú sorsuk lesz”, ami már jóval túlterjedő probléma lesz az erdészek gondjain. „Valamilyen úton-módon a talaj árnyalását meg kell oldani, és ne az legyen, hogy újra a futóhomokot fogja hordani a szél” – nyomatékosította.

Fodermayer Vilmos azt is elmondta, hogy ez érzékeny rendszer, hisz a fafajok többsége tízezer éve ott van, és túlélt sokféle környezetet, hőmérsékleti viszonyokat, ugyanígy az állatok is, az evolúció sem a véletlen műve.

„Nyilván voltak fafajok, amelyek eltűntek, leszorultak délre vagy északra húzódtak, de a zömében itt található fafajok ezeken túl vannak, a több ezer éves periódusokhoz képest rövidebb távon tudunk segíteni abban, hogy az erdők megmaradjanak, és ehhez kell nekünk azokat a fafajokat megtalálnunk, amelyek ezt biztosítják” – ecsetelte.

Mindez némileg kényszerpályára állítja a fakitermelést, hisz ott válik szükségessé az „anyagmentés”, ahol a klímaváltozás roncsoló hatásai megjelennek, ott viszont a telepítésről is gondoskodni kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×