Tíz év alatt több mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss adataiból. Az áprilistól véglegesnek tekinthető számok alapján 2024-ben összesen 58 969 fő nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből.

Az Eduline összegzése szerint tavaly 49 109 fő angolból, 7760 fő németből próbálkozott, amit pár száz nyelvvizsgázóval követ a spanyol, a francia, az olasz és az orosz. Minden más nyelvből elenyésző azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik 2024-ben valamilyen nyelvből, valamilyen szinten kísérletet tettek arra, hogy bizonyítványt szerezzenek a tudásukról.

Ellenben tíz évvel ezelőtt, 2014-ben még 122 885 fő ment nyelvvizsgázni, a jelenlegi szám több mint duplája, ami tehát azt jelenti, hogy

2014 és 2024 között körülbelül 52 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma,

2015-höz képest pedig még súlyosabb a bezuhanás. Míg angolból nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2015-ben 96 615-en próbálkoztak, 2024-ben viszont csak 49 109-en), addig a jellemzően másodikként tanult, ritkább nyelvek esetében ennél súlyosabb a helyzet:

• németből 2015-ben 28 310-en vizsgáztak, 2024-ben viszont már csak 7760-an,
• franciából 2015-ben 1981-en, 2024-ben 382-en,
• spanyolból 2015-ben 1279-en, 2024-ben 521-en,
• olaszból 2015-ben 1298-an, 2024-ben 351-en.

A diplomaszerzés kapcsán a könnyű megtanulhatóságáról híres eszperantótól pedig szinte teljesen elment a nyelvtanulók kedve. Míg 2015-ben nagyjából háromezer vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.

Már nem feltétel a nyelvvizsga

A bezuhant számok oka az Eduline szerint az, hogy a piac jelentős részben elvesztette a diplomaszerzés előtt álló egyetemista vizsgázókat. Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adataiból kiderült, hogy a nyelvvizsgázók 110-135 ezer fő közötti éves száma 2019-ig stabil volt. Majd a 2020-as koronavírus-járvány alatt a kormány a nyelvvizsga-amnesztia mellett döntött. A távoktatásba kényszerült, diplomaszerzésük előtt álló egyetemistáknak nem kellett teljesíteniük a felsőoktatási törvény azon pontját, amely – akkor még – kimondta, hogy a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvből államilag elismert B2-es szintű, vagyis középszintű nyelvtudás szükséges.

Majd 2022 végén a felsőoktatási törvényt is módosították és a korábbi célokkal ellentétben eltörölték azt az elvárást, ami szerint 2020-tól a felsőoktatásba kerülés feltétele lett volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte.

Ugyanakkor motivációt jelenhet a fiataloknak, hogy 2024-től számos egyetem minden korábbinál bőkezűbben jutalmazza a nyelvtudást. Közben az sem segít, hogy jelentősen drágult és szinte már minden nyelvvizsgaközpontnál eléri a 60 ezer forintot a nyelvvizsgák ára. Igaz, az első sikeres nyelvvizsga árát maximum 72 ezer forintig vissza lehet igényelni.