Az év első két hónapjában a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva hétszeresére nőtt a hepatitis A-fertőzés gyanújával jelentett fertőző betegek száma. A járvánnyal leginkább érintett területek: Budapest, Pest és Fejér vármegye – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A fertőzés várhatóan tovább terjed, ezért az NNGYK arra kérte az egészségügyi szakembereket, hogy a betegek ellátásánál vegyék számba a hepatitis A-fertőzés lehetőségét, tájékoztassák őket a vírus terjedéséről és a megelőzés lehetőségeiről.
Fokozottan veszélyeztetettek azok, akik például fertőzött szubtrópusi vagy trópusi országokba utaznak, olyan helyeken élnek, vagy oda utaznak, ahol nem megfelelőek a higiéniai körülmények – például űrgödrös WC-k vagy folyóvíz hiánya –, illetve akik valamilyen alapbetegséggel, a többi között hemofíliával, krónikus hepatitis B-fertőzéssel élnek, vagy C-vírus-hordozók. Idetartoznak továbbá az életmódjukból fakadóan a hepatitis A-fertőzés kockázatának fokozottan kitett emberek, például az intravénás kábítószer-használók, valamint az úgynevezett MSM-populáció tagjai is.
„A hepatitis A fertőzőbeteg-bejelentések száma a tavalyi év utolsó hónapjaiban megemelkedett, és ez a trend folytatódik az idei év első hónapjaiban. Ezek a megbetegedések nagy része úgynevezett sporadikus eset, tehát nem egymással összefüggő esetek, de családban, kisebb közösségekben járványok könnyen előfordulhatnak, ezeket regisztrálta a népegészségügyi hatóság” – mondta az InfoRádióban Dánielisz Ágnes. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályvezetője ismertette, hogy a hepatitis A „klasszikusan egy piszkos kézzel terjedő betegség”, a vírus ugyanis a széklettel, vizelettel ürül, és aztán piszkos kézzel juthat át a másik emberre. Ezért a legfontosabb védekezés ellene a kézmosás.
A szakember szerint a mostani megemelkedett esetszám a Covid-járványra vezethető vissza, mert az előző nagyobb hazai hepatitis A-járvány 2012 és 2016 között volt Magyarországon, aztán a pandémiás óvintézkedések, a lezárások, a gyakoribb kézmosás miatt ez a vírus sem tudott terjedni, most viszont eltelt annyi idő, hogy az esetszámok ismét emelkedni kezdtek. Emiatt hívta fel a figyelmet az NNGYK, hogy az orvosok is gondoljanak erre a betegségre, ha gyanúsak a tünetek. Ezek között említette a hasi diszkomfortérzést, hányást, hasmenést, majd ezt követi a klasszikus hepatitis A-ra jellemző tünet, a sárgaság, amikor már mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni.
Dánielisz Ágnes emlékeztetett, hogy a hepatitis A fertőzés az gyermekeknél tünetmentes formában vagy enyhe tünetekkel zajlik, és a fejlődő országokban a gyermekek nagy része tünetmentesen átesik a fertőzésen, és ők védetté válnak. A fejlett országokban viszont, ahol a vezetékes, tiszta ivóvíz elérhető és megfelelő a szennyvízhálózat, nem esnek át az emberek gyermekkorban megbetegedésen, és felnőttkorban ezért könnyebben elkaphatják a betegséget, és náluk már okoz tüneteket.
„Szerencsére legtöbbször magától gyógyul, különösebb kezelést nem igényel, de viszonylag hosszabb ideig, több hétig eltart, és ezen időszak alatt különösen vigyázni kell arra, hogy a beteg ne terjessze tovább a környezetében a fertőzést, figyeljen oda a kézmosásra vécéhasználat után, és ha lehet, ne készítsen ételt még közvetlen családtagjainak sem, hogy biztos, hogy ne terjedjen tovább a fertőzés” – mondta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi főosztályvezetője.
