Horváth Angéla a Balatoni Szövetség elnökségét tájékoztatta a Balaton vízszintjének és vízminőségének alakulásáról szerdán Siófokon – számolt be a hirbalaton.hu.

Felidézte, hogy tavaly a Balaton igen szélsőséges értékeket mutatott. 2023. december 25-től 2024. április közepéig nyitva tartották a zsilipet a magas vízállás miatt, amely időszak alatt 161 millió köbméter vizet engedtek le a tóból. Ezután egy igen csapadékszegény, forró nyár jött, ahol a párolgási veszteség is magas volt. „Nagy volt a vízjáték”: pár hónap alatt 40 centiméterrel csökkent a tó vízszintje. És az elmúlt tél is meglehetősen száraznak bizonyult.

„Ha átlagos lesz a március hátralevő része-, majd az áprilisi és a májusi időjárás is, akkor akár 117-118 centimétert is elérheti a tó átlagos vízállása, ami jó kezdést jelenthetne a turisztikai szezonnak” – adott hangot sokak reményeinek az igazgatónő, bár egy, az általa vetített ábra kevésbé optimistán 114 centiméteres vízállást prognosztizált nyárkezdésre – jegyzi meg a portál.

A vízminőségről

A Balaton sérülékeny, sekély vízű tó, amely különösen érzékeny a klímaváltozásra, így bármikor érhet minket a 2019-es évhez hasonló meglepetés, de a jó hír az, hogy azóta nem volt nagy algaszaporodás, illetve jelentős vízminőségi probléma. Az idei évben is hasonlóra számít a vízügy – folytatta Horváth Angéla, szót ejtve a tavaly nyár végi, tihanyi strandot érintő lokális E-coli fertőzésről is, amelynek felderítése és elhárítása megtörtént.

Ami viszont rossz hír, hogy a tó vízminőségében negatív változás történt.

Az OECD minősítése szerint 2021-ben még a Balaton középső medencéje egy, a keleti medencéje két fokkal jobb besorolást kapott a foszfor és nitrogén tartalma alapján (ami az algásodási hajlam fokmérőjének tekinthető), addig 2024-re eltűnt a jobb vízminőségű medencék előnye, homogénné vált a tó vize. Mindez fokozott kutatásokat és monitoringozást igényel – hangsúlyozta az igazgatónő.

Kiemelte, hogy az időjárás, a parti sáv- és a nádasok állapota is befolyásolja a vízminőséget. Rendkívüli estekben, akár egy villámárvíz után kaphat olyan terhelést a tó, ami ideiglenes vízminőségvédelmi problémát okozhat – tette hozzá.

Horváth Angéla köszönetet mondott az illegális karók, -stégek, -építmények felszámolásában a vízügy balatoni kirendeltségével együttműködő polgármestereknek, és leszögezte, folytatják ezt a munkát, mert még van bőven teendő. Ehhez eljárásrendet is kidolgoztak. A munka a tájékoztatása alapján így folytatódik:

• a rendelkezésre álló kapacitás függvényében folytatják az illegális balatoni tevékenységek felszámolását,
• szisztematikus és eseti ellenőrzések, partőri és lakossági bejelentések alapján is,
• önkormányzatok és vízi polgárőrség bevonása a veszélyes akadályok eltávolításába,
• együttműködés az önkormányzatokkal, jogszabályok betartásának elősegítése.

Mit kellene még megoldani?

A vízügy Balatonnal kapcsolatos jövőbeni teendőit az igazgatónő pontokba szedte:

• Jogi partvonalon kívüli nádas területek védelme, szabályozása.
• Meglévő illegális csónakkikötők, betöltések, bejáró stégek sorsának tisztázása.
• Nádgazdálkodási terv végrehajtásához külön nevestett forrás biztosítása.
• Veszteglés szigorúbb szabályozása.
• Horgászatból származó foszforterhelés, azaz a túlzott etetések csökkentése.
• Algavirágzás okainak részletes feltárása, alap és alkalmazotti kutatások kiemelt támogatása.
• Csónakkikötők parti feltételeinek szabályozása (WC, zuhanyzó, parkolóhelyek, stb.).
• Új Balatoni Intézkedési Terv (BIT) rövid-, közép-, és hosszú-távú célok kitűzésével, felelősök megnevezésével, pénzügyi források biztosításával.

Végül Horváth Angéla arról is beszámolt, hogy a tavaly ünnepélyesen átadott vízleeresztő rendszer Sió-zsilipjének megnyitott közösségi tere kuriózumnak számít, amely sok látogatót vonz. A műtárgy télre bezárt, de március 15-től újra látogatható.