Áder Jánost Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora kérdezte mint politikust, köztársasági elnököt, valamint a környezettudatosságot elkötelezetten képviselő embert.

Arra a kérdésére, miért nem lett kormánytag 1998-ban, azt válaszolta, szándékosan döntött úgy, hogy inkább az Országgyűlés elnöki pozícióját vállalja el, mert így volt ideje pártszervezéssel is foglalkozni.

Már akkor Orbán Viktor miniszterelnök töltötte be a Fidesz elnöki tisztségét, de sok ideje nem volt a párttal foglalkozni, viszont nem akarták ugyanazt a hibát elkövetni, amit az MDF, miszerint minden hadra fogható, tapasztalatot szerzett embert beszippant a kormányzati munka, a párt pedig "magára marad és ebek harmincadjára kerül" - fogalmazott.

Európai parlamenti képviselőként szerzett tapasztalatairól Áder János azt mondta, ő kívülről egészen mást gondolt az EP-ről, mint amit látott. Azt gondolta ugyanis, hogy kulturáltabb lesz a hangnem, de még a magyar parlamentnél is lejjebb volt a színvonal, és azóta csak rosszabb lett a helyzet - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy mennyire népszerű az Európai Unió (EU), Áder János azt válaszolta, nem a népszerűség a kérdés, hanem a hatékonyság, az, hogy jól látja-e el a feladatát, és ebből a szempontból a "tendencia riasztó", az EP-re pedig "ebben a formában semmi szükség nincs".

Felidézett egy esetet, miszerint

a tiszai ciánkatasztrófa után sikerült elfogadtatni az EP-vel egy határozatjavaslatot a cianidos bányászati technológia betiltásáról. Miután az EP elfogadta, továbbküldte az Európai Bizottságnak, azóta viszont nem történt semmi.

Arra a felvetésre, hogy köztársasági elnökként két ciklus alatt 45 törvényt vétózott meg, a volt államfő úgy reagált, hogy ő "nyílt lapokkal játszott", és már az elején megmondta: ha száz jó törvényt kap, akkor százat aláír, ha száz rosszat, akkor százat visszaküld.

A mérce csak az volt, mit mond az alkotmány és mit mondanak a jogszabályok - mutatott rá.

A kegyelmezési gyakorlatról úgy fogalmazott: látni kell, hogy minden ügy mögött egy ember, egy sors, egy élethelyzet van, ezért értelmetlenek a statisztikák arról, ki hány esetben adott kegyelmet.

A kegyelem arról szól: bár lehet, hogy jogilag mindenki helyes döntést hozott, de vannak olyan - magánéleti, egészségi, szociális - szempontok, amelyek mérlegelése után - elfogadva az igazságszolgáltatás helyes döntését - mégis érdemes kegyelmet adni - magyarázta Áder János.

Közölte azt is, hogy tíz év alatt mintegy hatezer kegyelmi ügy volt előtte, és némelyikről többórás vitát folytattak.

A környezetvédelemmel kapcsolatban az ENSZ klímakonferenciájáról (COP) esett szó, amelyről azt mondta, "alkalmatlan dolog, politikai turistáskodás", a problémák megoldásához ugyanis nem visz közelebb.

Véleménye szerint a G7-országoknak kellene összeülniük és megállapodniuk.

Áder János végül megjegyezte azt is, hogy nemcsak a három legfontosabb erőforrás - levegő, víz, termőföld - szennyezését kellene elkerülni, hanem a szellemi környezetszennyezést is.