Magyarország számára a közös hitelfelvétel rossz eszköz - mondta előterjesztői expozéjában Tessely Zoltán, az európai ügyek bizottságának fideszes elnöke, és ebben egyetértett vele az európai uniós ügyek minisztériumának parlamenti államtitkára. Ez a program csődbe vinné Európát - fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

"Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2025. március 4-én meghirdette a »Fegyverezzük újra fel Európát!« tervet, melyet a márciusi rendkívüli uniós csúcson is ismertetett az uniós vezetők számára. A program több százmilliárd eurót mozgatna meg az európai védelem megerősítése céljából. A terv első pillére keretében az unió közös hitelfelvétel útján maximum 150 milliárd eurós összegig hitelt biztosítana a tagállamok számára az európai védelmi képesség növeléséhez. A bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a kohéziós források védelmi célokra történő felhasználását. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy

az elmaradt régiók és térségek felzárkózását segítő kohéziós forrásokat közvetlenül háborús célokra használnák fel, azaz az európai emberek pénzét egyenesen átadnák Ukrajnának"

- fogalmazta meg álláspontját Zsigmond Barna Pál.

Hörcsik Richárd (Fidesz) jelezte, a Fidesz egyetért az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által jegyzett kezdeményezésnek azzal a részével, amely szerint meg kell erősíteni Európa védelmi képességeit. De a javaslat másik elemével kapcsolatban, amely szerint a védelmi képességek erősítése közös uniós hitelből valósulna meg, elvi és gyakorlati aggályaik is vannak. Elvi aggályként említette, hogy a "föderalista bürokraták" minden lehetőséget igyekeznek megragadni, ami egy lépéssel közelebb visz a nemzetek feletti szuperállam létrehozásához. Emellett - folytatta - gyakorlati, tapasztalati ellenérzései is vannak a kormánynak. Magyarország ugyanis 2020 decemberében hozzájárult ahhoz, hogy az unió a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindításához felvegyen mintegy 750 milliárd euró hitelt, amiből Magyarország 9,7 milliárd eurót részben támogatásként, részben hitelként megkap. Ebből a pénzből egyetlen cent sem érkezett Magyarországram, mégis elvárják a visszafizetésében részt vegyünk.

A KDNP az európai védelmi képesség erősítését támogatja, a közös hitelfelvételt viszont nem - jelezte Hollik István, a párt országgyűlési képviselője.

A DK-s Barkóczi Balázs szerint a kormánytagoknak az a problémájuk az uniós védelmi tervvel, hogy a közös hitelből nem tudnának lopni. "A rossz tapasztalatunk az, hogy a magyar embereknek szánt uniós pénzek a legritkább esetben érnek célba, kézen-közön eltűnnek az önök haverjai és üzlettársai között" - jelentette ki a vitában.

A nyilatkozatot támogatja a Jobbik, a hitelfelvételt nem - közölte Dudás Róbert, a párt országgyűlési képviselője.

A Momentum nevében felszólaló Cseh Katalin szerint viszont a közös hitelfelvétel sokkal kedvezőbb, mintha minden tagállam maga próbálna kölcsönhöz jutni.

Mint ismert, az Alaptörvény értelmében az olyan uniós hitelfelvételhez, amely Magyarország számára fizetési kötelezettséggel jár, az Országgyűlés kétharmadának hozzájárulása szükséges.