Tavaly a magyar állam jelentős többségi részesedést szerzett az osztrák-magyar közös vasúttársaságban, ami nemcsak gazdasági, hanem jogi viták sorát is elindította: a magyar fél tavaly decemberi közgyűlésen érte el, hogy tulajdonrésze 75 százalék fölé emelkedjen, ami alapján már egyedül is dönthet a vállalat működéséről, a kisebbségi osztrák állam képviselői azonban nem hagyták szó nélkül a történteket: szerintük a magyar fél jogellenesen zárta ki őket a tőkeemelésből, és perre vitték az ügyet.

A 24.hu azt írta, hogy az osztrák fél a Győri Törvényszéknél támadta meg a közgyűlés határozatait, mivel úgy vélik, hogy a tőkeemelést nem a megfelelő eljárásrend szerint hajtották végre. A keresetben hangsúlyozták, hogy az osztrák államnak jogában állt volna részt venni a tőkeemelés szavazásában, de ezt a magyar fél elkerülte, így az üzletrész növelése érvénytelen. Az osztrák jogi képviselők szerint az alapszabályba ütközik, hogy a magyar állam önállóan, a kisebbségi részvényesek, azaz az osztrák fél beleegyezése nélkül döntött a tőkeemelésről.

A Lázár János vezette magyar közlekedési minisztérium szerint a tőkeemelést az előírásoknak megfelelően hajtották végre, és az osztrák fél csak feltételezésekkel támadja a döntést, nem nyújtottak be megfelelő bizonyítékokat.

A bíróság végül a magyar fél oldalán döntött, és elutasította az osztrák fél kérését a tőkeemelés felfüggesztésére.

A jogi vita azonban nem ért véget: a bíróság a következő hónapokban foglalkozik majd annak eldöntésével, hogy a közgyűlési határozatok jogszerűek voltak-e, és hogy sértették-e az alapszabályt. Az osztrák állam továbbra is fenntartja, hogy jogszerűtlen módon vonták meg tőle a részvételt, és akár a cég alapszabályának módosításával is meg akarják akadályozni a magyar állam egyedüli döntési jogát.