A kormányhatározat értelmében március végére kell olyan állapotban lennie az új KRESZ-nek, hogy elfogadhassa a kormány. Ezután egy viszonylag hosszabb idő szükséges a hatályba lépésig azért, hogy mindenki fel tudjon készülni az új szabályok alkalmazására. Szálka Miklós közlekedési szakértő a hirado.hu-nak elmondta, számos terület akad, ahol szükség van friss iránymutatásra.

„Korábban szóba került az új KRESZ-ben kerékpáros utcák kialakításának lehetősége. Ezeket a mellékutcákat a kerékpáros közlekedés számára lehetne kijelölni, ezáltal a mellettük futó fő forgalmi útról átterelődnének a biciklivel közlekedők. Így sokkal biztonságosabb lenne a mindennapi nagyvárosi közlekedés” – mondta a szakértő, aki szerint elsősorban a mikromobilitás terén lenne szükség változtatásokra az új KRESZ-ben.

Szálka Miklós hangsúlyozta, szigorúan kellene szabályozni a kapucniban, fülhallgatóval a fülben való biciklis és elektromos rolleres közlekedést is, ez ugyanis nagyon rossz és veszélyes szokás. Az elektromos rollerekkel kapcsolatban azt is fontosnak tartja, hogy ha azokkal forgalmi vagy főforgalmi úton közlekednek, kötelezően megkülönböztető mellényt vagy övet kellene viselni.

A szakember fontos és helyes lépésnek tartja a cipzármódszer támogatását is. A módszer lényege, hogy ha két autóvezető egy megszűnő sáv elejére ér, az egyiknek be kell engednie a mellette érkező autót, kvázi le kell mondania az elsőbbségéről a másik javára. Fokozottan jellemző ez például az autóbuszokra, amiknek mindig elsőbbséget kell adni sávváltáskor.

Ami az útjelzéseket illeti, nemcsak hogy jó példának és kifejezetten szükségesnek is tartja az Egyesült Királyságban jó pár évtizede használt sárga négyzethálós, rácsos útjelzés (boksz) bevezetését itthon is, hiszen lényegesen megkönnyíti a városi közlekedést. „A felfestés célja, hogy a csomópontokon megelőzzék a torlódásokat. A lényege, hogy kijelölt területre a járművek csak akkor hajthatnak be, ha a csomópontból való kijáratuk szabad, vagy ha kanyarodni szándékoznak, de a szembejövő forgalom megakadályozza őket benne” – ismertette a szakember, majd hozzátette, a belvárosi dugókat pontosan ennek a magatartásnak a hiánya okozza.

Szálka Miklós kitért a sebességhatárokkal kapcsolatos változtatási javaslatokra is. „Arról is szó van, hogy módosítanák a sebességhatárokat a hazai autópályákon. Én azok közé tartozom, akik ellenzik a 140-150 kilométer per órás sebességkorlát bevezetését. Sokan azt hiszik, a jelenleg is hatályban lévő, maximális 130 kilométer per óra fölötti 10 vagy 20 kilométeres sebességkülönbséget már meg sem érezni, pedig ez egyáltalán nem így van. Nyugaton több országban megengedik a 150 kilométeres sebességet az autópályákon, de ott sem térít a biztosító, ha valaki akkora sebességgel közlekedve balesetet okoz” – mondta a szakértő. Hozzátette, azt viszont fontosnak tartja, hogy az autóbuszok 90, a traktorok pedig csak 60 km/órával közlekedhessenek lakott területen kívül.