Új jogszabálytervezetet tett közzé a Pénzügyminisztérium a nyugdíjszabályozás átalakítására. A tervezet főbb elemei között szerepelnek a nyugdíjmegállapítási és -folyósítási eljárások egyszerűsítése, valamint az ügyintézési határidők rövidítése – írja a Portfolio.

A javaslat egyik kiemelt része a külföldön élő nyugdíjasokat érinti. Az új szabályok szerint a külföldön élő személyek nyugdíjának folyósítása egyszerűbbé válik, és lehetőség nyílik arra, hogy a kifizetéseket a jövőben közvetlenül nemzetközi bankszámlákra utalják. Ez különösen fontos az Európai Unió tisztviselői és más külföldön dolgozók számára a normaszöveg alapján.

Egy másik fontos elem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának felülvizsgálatára és megállapítására vonatkozó eljárások korszerűsítése. A tervezet előírja, hogy az érintettek számára a jövőben egyértelműbbé válik az egészségi állapotuk felülvizsgálatának folyamata, és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből elérhető dokumentumokkal egyszerűsítik a kapcsolódó ügyintézést.

A nyugdíjakkal kapcsolatos hatósági ügyintézésben szintén változások várhatók: a PM tervezete szerint Budapest Főváros Kormányhivatala központi szerepet kap, különösen a nemzetközi ügyek kezelésében. Emellett a nyugdíjfolyósító szervek – így például a Magyar Államkincstár – feladatai is bővülnek, például a nyugdíjak emelésével és visszamenőleges kifizetésekkel kapcsolatos ügyekben.

A tervezet részeként a tizenharmadik havi ellátás szabályozása is módosulna. A juttatás kifizetésének időpontja januárról februárra tolódik, ami a tervezett költségvetési intézkedések részeként valósulhat meg.

A nyugdíjrendszer korszerűsítésének másik jelentős eleme a szolgálati idő számításának pontosítása. Az új szabályozás szerint egyértelműen meghatározzák, hogy milyen feltételek mellett vehetők figyelembe a szüneteltetett biztosítási időszakok. Biztosítási idő szüneteltetése egyéni vállalkozók esetében, az új szabályok szerint azok a napok nem számítanak bele a szolgálati időbe osztószámként, amikor az egyéni vállalkozó biztosítása szünetelt, de ha a társadalombiztosítási járulékot a minimális járulékfizetési alap után a teljes hónapra megfizették, ez a szüneteltetés ellenére sem fogja csökkenteni a szolgálati időt.

Kisadózó vállalkozók esetében ha a biztosításuk nem állt fenn vagy szünetelt, az adott napok nem számítanak osztószámként, de ha a kisadózó vállalkozó a tételes adót teljes hónapra megfizette, akkor ezek a napok továbbra is figyelembe vehetők a szolgálati idő kiszámításánál.

A módosítások várhatóan 2025. január 1-jén lépnek hatályba, amelyhez azonban a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvény kihirdetése szükséges.