Infostart.hu
eur:
358.86
usd:
305.4
bux:
135899.33
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Budapest Parliament building exterior, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Láthatáron az újabb Alaptörvény-módosítás

A változtatás értelmében a jövőben nem csak az ügyészek közül lehetne legfőbb ügyészt választani és kinevezni.

Alig háromnegyed órával az igazságügyi bizottság kedd délelőtti ülése előtt tájékoztatták a képviselőket arról, hogy módosul a napirend: az igazságügyi tárgyú törvénycsomag helyett az Alaptörvény tizennegyedik módosítására készül a kormányzati oldal. A javaslatot a tervek szerint nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek – írja a Telex.

A lap birtokába került javaslat szerint a törvénymódosítás célja, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés.

Az Alaptörvényben jelenleg a következő szerepel: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során kikerül a szövegből „az ügyészek közül” rész.

Az indoklásban azt írják, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor. A javaslat szerint a módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást.

Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottság asztalára került az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása is. Ebben azzal egészítik ki a fentieket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, az eskütétel után automatikusan létrejön a jogviszony – olvasható egyebek mellett.

Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

A magyar mezőgazdaság 2026-os szezonja már május elején egyszerre két oldalról került nyomás alá: a rendkívül száraz tavasz mellett az első napokban érkező, szokatlanul erős fagy tovább rontotta a kilátásokat. Az április 30-i agrometeorológiai helyzetkép szerint az ország mintegy kétharmadában már legalább közepes aszály alakult ki, és több térségben a nagyfokú aszály foltjai is megjelentek. A csapadékhiány számszerűen is drámai: áprilisban országosan átlagosan mindössze 10 milliméter eső hullott, egyes helyeken 4,7 milliméter; miközben a 30 napos hiány 25–45 milliméter, a 90 napos deficit pedig helyenként 70 milliméter körül alakul. Ennek következményeként az őszi vetések fejlődése megtorpant, a tavaszi vetésű kultúráknál pedig már a kelés is nehézkes, így a terméspotenciál romlása korán beépülhet a szezonba. A témában Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója volt hétfőn a Checklist vendége (a 14. perctől).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×