Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Budapest Parliament building exterior, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Láthatáron az újabb Alaptörvény-módosítás

A változtatás értelmében a jövőben nem csak az ügyészek közül lehetne legfőbb ügyészt választani és kinevezni.

Alig háromnegyed órával az igazságügyi bizottság kedd délelőtti ülése előtt tájékoztatták a képviselőket arról, hogy módosul a napirend: az igazságügyi tárgyú törvénycsomag helyett az Alaptörvény tizennegyedik módosítására készül a kormányzati oldal. A javaslatot a tervek szerint nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek – írja a Telex.

A lap birtokába került javaslat szerint a törvénymódosítás célja, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés.

Az Alaptörvényben jelenleg a következő szerepel: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során kikerül a szövegből „az ügyészek közül” rész.

Az indoklásban azt írják, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor. A javaslat szerint a módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást.

Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottság asztalára került az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása is. Ebben azzal egészítik ki a fentieket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, az eskütétel után automatikusan létrejön a jogviszony – olvasható egyebek mellett.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×