Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Karácsony Gergely hivatalos Facebook-oldala

Újraszámlálás: 293 szavazattal nyert Karácsony Gergely

A Nemzeti Választási Bizottság pénteki nyilvános ülésén bejelentették a Kúria döntése miatt szükségessé vált voksújraszámlálás végleges eredményét, amely ellen azonban még mindig lehet fellebbezni. Az újraszámlálás után kiderült, hogy Karácsony Gergely kapta a legtöbb szavazatot, de az is, hogy a budapestiek többsége nem a jelenlegi főpolgármesterre voksolt.

Három napon át zajlott a héten a főpolgármester-jelöltekre június 9-én leadott érvényes szavazatok újraszámlálása, miután az Alkotmánybíróság július 5-i határozata szerint alaptörvény-ellenes volt a főpolgármester-választás eredményét megállapító június 26-i kúriai végzés, és a Kúriának új döntést kellett hoznia. A Kúria vasárnap közzétett végzésében az NVB korábbi határozatát részben megváltoztatva elrendelte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat átvizsgálását, újraszámlálását.

Karácsony Gergely 41 voksos győzelme az LMP-s támogatottságú, de civil jelölt Vitézy Dávid előtt jogilag tehát semmis volt már ezen a héten.

Az újraszámlálást követően az NVB péntek 11 órára hirdetett meg nyilvános ülést. Ezen először összefoglalták az elmúlt három nap történéseit, az újraszámlálás menetét, lefolyását.

Elhangzott az érvényes szavazatok összesített száma, majd közölték, 24 548 szavazatot adtak le összesen érvénytelenül.

Az érvényesen leadott voksok alapján a most közölt végeredmény szerint

  • Karácsony Gergelyre 371 538,
  • Vitézy Dávidra 371 245

szavazatot adtak le a választópolgárok Budapesten, a különbség tehát nőtt a győztes főpolgármester javára, szám szerint 293. A Mi Hazánk jelöltje, Grundtner András 38 984 szavazatot kapott, ami egyben azt is jelenti, hogy ezt is beleszámítva

a voksoló fővárosiak többsége nem Karácsony Gergelyre szavazott.

Az eredményt két további jogi fórumon még meg lehet támadni, a Kúrián és az Alkotmánybíróságon is.

Az ülésen több észrevételt is tettek az NVB tagjai:

  • még egyszer ilyen bizonytalan helyzet nem állhat elő szoros választási eredmény esetén sem
  • a mostani újraszámlálás alkalmával addig dolgoztak a szavazatok számlálói, amíg háromszor ki nem jött ugyanaz az eredmény
  • meg kell fontolni az online szavazás jogi keretei megteremtésének lehetőségét
  • a jogalkotásnak pontosabb jogszabályokat kell kidolgoznia a visszalépés esetére, illetve akár arra is, hogy miként kell eltüntetni egy, már kinyomtatott szavazólapon az utolsó pillanatban visszalépett jelölt nevét.

A végeredményt tartalmazó határozatot az ülésen résztvevő NVB-tagok egyhangúlag elfogadták.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×