Magyarország ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból - jelentette ki Szijjártó Péter minszki látogatása alkalmával. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a magyarokat elborzasztják a háború eszkalációjával fenyegető nyilatkozatok.

"Egy dologban mindenki biztos lehet. Amíg mi kormányzunk Magyarországon, addig nem fogjuk engedni, hogy akár egyetlen magyar embert is elvigyenek az ukrán-orosz frontra."

Szijjártó Péter szerint a világnak nem blokkosodásra és szankciókra, hanem együttműködésre és párbeszédre van szüksége. Ismertette, hogy

a magyar vállalatok tavaly 10 millió keltető tojást exportáltak, idén pedig több százezer napos csibét szállítanak Fehéroroszországba,

ahol két magyar gyógyszergyár is jelen van.

Elmondta még, hogy Fehéroroszország nagyon fontos szereplője Magyarország energiaellátási biztonságának, hazánk kőolajellátásának 80 százaléka ezen az országon keresztül érkezik. Tavaly 4,5 millió tonna, idén eddig majdnem 2 millió tonna kőolaj érkezett Magyarországra Fehéroroszországon keresztül.

"A Barátság kőolajvezeték nélkül Magyarország biztonságos kőolajellátása lehetetlen, és nem politikai okok miatt lehetetlen, hanem fizikai okok miatt, mert ma is érvényes az a fizikai igazság, hogy kőolajat csak csövön lehet szállítani" - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a paksi atomerőmű bővítése során felhasználhatják a hasonló technológiájú építkezésen begyűjtött fehérorosz tapasztalatokat, Magyarország pedig a fehérorosz labdarúgó-válogatott számára is kész biztosítani a hazai pályát, a magyar kormány ugyanis ellenzi a geopolitika és a sport összekeverését, és úgy véli, hogy a nemzetközi versenyeken való részvételt kizárólag az adott sportoló teljesítménye határozhatja meg.

A tárcavezető a magyar-fehérorosz üzleti fórumon elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy mind a két ország a háború árnyékában él több mint két és fél éve Ukrajnában szomszédságában, és az elfogadott korlátozások rendkívüli módon megnehezítették az együttműködés folytatását a korábbi szinten.

"Mi, magyarok, nem hiszünk a szankciós politikában. A tapasztalatunk az elmúlt két és fél évben az volt, hogy a szankciós politika megbukott, hatalmas károkat okozott, többet az európai gazdaságoknak, mint az orosznak" - jelentette ki.

"És világossá szeretném tenni azt, hogy mi a szankciók által nem érintett területeken abszolút nyitottak és hajlandók vagyunk a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére"

- hangsúlyozta. "Amit itt teszünk, az nem olyasmi, amit rejtegetnénk, titokban tartanánk vagy elbagatellizálnánk. Épp ellenkezőleg, nyíltan és őszintén kifejezzük, hogy a szankciók által nem érintett területeken érdekeltek, készek és hajlandók vagyunk a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére."

Leszögezte, hogy a kormány megad ehhez minden szükséges támogatást, különös tekintettel arra, hogy jól láthatóan van igény az együttműködés javítására, miután az útjára 24 magyar vállalat vezetője kísérte el, akik összesen 92 tárgyalást fognak lefolytatni fehérorosz cégekkel az esetleges partnerségről.

Tavaly a kétoldalú kereskedelem értéke 142 millió euró volt, idén pedig már 20 százalékos növekedést regisztráltak ennek volumenében.

A látogatására elkísérő vállalatvezetők elsősorban az élelmiszeripari és mezőgazdasági, a gyógyszeripari, illetve az építő- és gépipari szektort képviselik.

Üdvözölte, hogy a rendkívül nehéz körülmények ellenére is születtek már sikertörténetek, és ezek bátorítólag hathatnak a továbbiakra nézve is. Idén 420 ezer naposcsibét szállítanak a hazai cégek Fehéroroszországba, tavaly pedig 9,5 millió keltetőtojást exportáltak. Szavai szerint emellett az is nagy eredmény, hogy két magyar vállalat is bekerült a legnagyobb részesedéssel rendelkező húsz gyógyszeripari szereplő közé Fehéroroszországban, ezek 95 termékkel vannak már jelen a helyi piacon.