Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a budapesti „Next Generation is Female” konferenciáról tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2023. szeptember 8-án. A jövő évi magyar EU-elnökségre történő felkészülés részeként szervezett kétnapos tanácskozás témája a globális demográfiai kihívásokra adható válaszok Európában.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Bóka János: három fő prioritásunk lesz az uniós elnökség idején

Intézményi, biztonsági és politikai szempontból is bizonytalan helyzetben veszi át Magyarország július 1-jén az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, de jól haladnak az előkészületek, és a váratlan helyzetek kezelésére is képesek lesznek - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy háttérbeszélgetésen.

A magyar soros elnökség feladata a stabilitás biztosítása lesz, mondta a miniszter. Bóka János erről korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is beszélt, kifejtve: egy európai politikai

kampányüzemmódból kell majd viszonylag gyorsan elnökségi üzemmódba váltaniuk,

ami kihívást jelent. Ráadásul a magyar elnökségre az intézményi átmenettel párhuzamosan kerül sor, ami azt jelenti, hogy a magyar elnökségnek egy éppen felállt, vagy felállófélben lévő Európai Parlamenttel, és egy intézményi átmenet kellős közepén lévő Európai Bizottsággal kell majd együtt dolgoznia.

A miniszter elmondása szerint három fő feladatuk lesz: a zökkenőmentes intézményi átmenet biztosítása, a semleges és tisztességes közvetítő szerep betöltése, és a saját célkitűzések elérése. A magyar prioritásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is szóba hozta. Szerinte új európai versenyképességi paktumot kell elfogadni - magyar elnökségnek ez meghatározó prioritása lesz, és a többi prioritás valamilyen módon ehhez tud kapcsolódni. A biztonság- és védelempolitika szintén kiemelt lesz, európai védelmi ipari bázison, és a kohéziós programoknak a félidei felülvizsgálata, és általában véve a kohéziós politika jövője az elkövetkező hétéves költségvetési ciklusban szintén ilyen terület. Mindemellett a magyar elnökség előrelépést kíván elérni az EU bővítése terén. Azt szeretnék, hogy a bővítési politika objektív, érdemalapú folyamat legyen.

Bóka János kiemelte: Arra számítanak, hogy a magyar elnökség ideje alatt az orosz-ukrán konfliktus továbbra is komoly biztonsági és politikai kihívást fog jelenteni, a közel-keleti helyzet törékeny marad, a Kaukázus továbbra is konfliktusforrás lesz, a Távol-Keleten pedig "bármikor bármi megtörténhet", emelte ki Bóka János. Elmondása szerint tisztában vannak azzal, hogy más tagállamokhoz képest "talán szorosabban fogják figyelni a magyar elnökséget, és magasabbak lesznek az elvárások, mint másokkal szemben", de "nekünk ez nem probléma, mi ezeknek a magasabb elvárásoknak is meg fogunk felelni".

A háttérbeszélgetésen Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy felkészültek a feladatra. A legtöbb rendezvényt a Várkert Bazárban tartják meg, és a 37 milliárd forintból finanszírozott soros elnökség fél éve alatt 30-50 ezer beutazással számolnak.

A részletes programot az európai parlamenti választások után, június közepén ismertetik. Az elnökségnek 37 milliárd forintos költségvetéssel "futnak neki."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×