A szakszervezeti elnök Totyik Tamás a közelmúltban arról beszélt az InfoRádióban, hogy a pedagógusok teljesítményértékeléséről megjelent rendelet számos felmerülő kérdésre nem ad megfelelő választ. Elmondta azt is: nem egyértelmű, hogy milyen szempontok szerint lehet egy pedagógus megbízható, elkötelezett, vagy miként tanúsíthat etikus magatartást.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint viszont az új teljesítményértékelési rendszer - helyesen alkalmazva - a pedagógusok előnyére is válhat, hiszen tud adni támpontokat a munkában, és rendszeres visszajelzésként lehet kezelni.

"Nyilván abban hinni és bízni, hogy ez egy teljesen objektív, mindenki számára, minden szempont tekintetében abszolút elfogadott lenne, azt gondolom, erős túlzás lenne. De

magát az elvet elfogadhatjuk, hogy ez egy visszajelzés lehet a kollégáknak az intézmény részéről,

és ha úgy alkalmazzák, hogy emberileg és mindenféle szempontból korrekt legyen, akkor hasznos lesz" - fogalmazta meg.

Úgy véli, az első év tanulóév lesz mind a személyes célok meghatározásában, mind pedig az egésznek a lebonyolítási rendszerében.

Az érdekképviseletek szerint a mindennapokban többletterhet, többletmunkát ad a tanároknak ez a teljesítményértékelési rendszer. Ezzel Horváth Péter is egyetértett.

"Igen, ez biztosan megjelenik többletteherként, éppen ezért voltunk mi amellett, hogy amennyiben megjelenik egy belső teljesítményértékelési rendszer, akkor

a pedagógusoknak ne kelljen egy belső és egy külső rendszerben is szerepet vállalni.

Ezért a minősítések, illetve a tanfelügyelet rendszere alakuljon át, és ez meg is történt. Kétségtelen viszont, hogy az intézményi vezetőknek, amennyiben ezt tényleg komolyan csinálják, akkor bizonyos időszakokban komoly munkát jelenthet. Nagyobb iskolákban természetesen azok az intézményvezetők járnak el bölcsen szerintem, akik megosztják a helyettesekkel ezt az értékelési folyamatot, illetve bevonják a munkaközösség-vezetőket is" - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Kifejtette: a teljesítményértékelés két részből fog állni.

1. Az egyik az, hogy a pedagógusok meghatároznak önmaguk számára három személyre szabott teljesítménycélt, amelyeknek a saját eddigi munkájukhoz kell illeszkednie. Lehet ez szakmai, módszertani vagy közösségfejlesztő jellegű, vagyis például osztályfőnöki munkához is kapcsolódhat.
2. A másik pedig a munkavégzés - meghatározott mennyiségi és minőségi szempontjai alapján történő - értékelése, amibe beletartozik az is, hogy ki milyen eredményesen végzi a munkáját.

Utóbbival kapcsolatban Horváth Péter elmondta: "ennek a megítélése nyilván sok vitát is gerjeszthet, de ha bölcsen csináljuk, akkor szerintem ezt el lehet normálisan is végezni és elemezni, megtalálni azt, hogy ha valami nem sikerült, miért nem sikerült".

Megjegyezte: a Nemzeti Pedagógus Karnak régebb óta egyértelműen az volt a kérése, hogy

legyen lehetőség a béreknek valamiféle differenciálására, amibe számítson bele az elvégzett munka minősége, mennyisége és esetleg a feladatellátási képesség.

"Ez egyébként magában a törvényben jelent meg inkább. Ha valaki 80 százaléknál jobbra teljesíti ezt, az ő bérét pozitív irányba kell eltéríteni. Ha valaki pedig 50 százaléknál gyengébben teljesíti, akkor pedig fejlesztésre szorul" - idézte fel a jogszabály tartalmát a szakember.

Hozzátette: azt is meg kell beszélni, hogy szükség esetén milyen fejlesztésre kerüljön sor, szakmai, módszertani vagy egyéb más dolgokban kell-e előrelépni. Megjegyezte: negatív béreltérítés már nem lehetséges a kormányrendelet szerint.