3 °C
A Népszava által ismertetett felmérés alapján a megkérdezett magyar emberek többsége Izrael pártján áll a gázai háború ügyében, ugyanakkor nem ért egyet a Netanjahu-kormány bizonyos válaszlépéseivel sem. A kutatásban részt vevők 84 százaléka ítélte el a Hamász őszi támadását.
A Publicus Intézet vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy ebben a kérdésben nincs érdemi különbség a különböző pártállású, nemű vagy aktivitású magyar válaszadók között. Pulai András hozzátette: Izrael katonai reakcióit némileg kevesebben ellenzik (50 százalék), a megkérdezettek 35 százaléka pedig kevésbé ítéli el vagy nem ítéli el az izraeli kormányzat válaszlépéseit. Utóbbi kérdéskörben már látható valamennyi politikai referencia szerinti eltolódás.
Az elemző közölte: a magyar ellenzéki szavazók 59 százaléka, míg a Fidesz-KDNP szavazóinak a 46 százaléka ítéli el az izraeliek akcióit, „összességében azonban nagyjából ugyanaz a kép bontakozik ki mind a két oldalon”. A válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy Izrael válasza jogos és arányos, 34 százalék szerint aránytalanul túlzó, ugyanakkor a jogosságot nem vitatja, 8 százalék pedig az arányosságát, valamint a jogosságát is vitatja az izraeli fellépésnek. Pulai András szerint ezek alapján kijelenthető, hogy
a magyar társadalom részéről nincs többségi pozitív támogatás Izrael válaszcsapásainak arányosságával kapcsolatban.
A felmérés résztvevőinek jelentős többsége (64 százalék) jobban elítéli a kiváltó okot, vagyis a Hamász terrortámadását, mint azt, hogy Izrael válaszlépésekre kényszerült, 14 százalék viszont a zsidó államot ítéli el nagyobb mértékben a Publicus kutatása szerint. Pulai András közölte: mindez azt mutatja a közel-keleti helyzetet illetően, hogy a kiváltó okok sokkal nagyobb súllyal estek latba a válaszadások során.
Meglehetősen árnyalt képet mutat a megkérdezettek véleménye alapján a háborút kiváltó ok. A közvélemény-kutató cég arra volt kíváncsi, hogy a válaszadók szerint ki tehető felelőssé a közel-keleti konfliktus kirobbantásért. Összesen öt okra, befolyásoló tényezőre kérdeztek rá, és a következő sorrend alakult ki:
- az Izrael államot régóta elpusztítani akaró Hamász (a megkérdezettek 80 százaléka értett egyet ezzel)
- a térségben egyre nagyobb befolyásra szert tevő Irán
- az önálló palesztin állam létrehozását akadályozó Izrael
- az Egyesült Államok befolyásoló politikája
- Oroszország befolyásoló politikája
A Publicus felmérése szerint a válaszadók majdnem kétharmada (63 százalék) egyetért azzal, hogy úgy jöhetne létre béke a térségben, ha Izraelnek sikerülne teljesen felszámolnia a Hamászt.
Ugyanakkor csak az egyharmaduk (36 százalék) gondolja azt, hogy ez egy reálisan megvalósítható cél.
Pulai András véleménye szerint ez is azt mutatja, hogy az emberek többsége ugyan szükségesnek tartja a béke felé tett lépéseket, mégsem gondolják azt feltétlenül, hogy ezek elégségesek a jelen helyzetben. A kutatás résztvevőinek 35 százaléka szerint a térségben javulna az esély a békére Izrael háborús győzelme esetén, 37 százalék viszont úgy véli, romlana a helyzet ebben az esetben. „Magyarul a rövid távon megvalósuló megbékélés esélye vagy lehetősége a magyar válaszadók számára nem látható, és azt gondolom, valószínűleg a helyiek számára sem nagyon” – mondta a Publicus Intézet vezetője.
A kutatás szerint a többség (41 százalék 36-tal szemben) nem értett egyet azzal, hogy a Hamász csak „egy ilyen támadással irányíthatta rá a figyelmet a palesztinok feledésbe merülő elnyomására”, valamint a megkérdezettek egyértelmű többsége (53 százalék) nemmel felelt arra a kérdésre, hogy „antiszemitizmusnak tartja-e az izraeli kormány politikájának bírálatát”. Több mint kétharmad (67 százalék) nemmel válaszolt arra, hogy „elfogadhatónak tartaná-e a palesztinok végleges elűzését a Gázai övezetből és a terület izraeli megszállását”, és 57 százaléknyian feleltek igennel arra, „várható-e, hogy palesztinok tömegei menekülnek majd Európába”.
