Infostart.hu
eur:
389.24
usd:
335.91
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Huszain al-Muszallam, a Nemzetközi Úszószövetség (WA) elnöke (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) kezet fog a szervezet székházának Budapestre költözéséről szóló megállapodás aláírásán a Nemzetközi Úszószövetség kongresszusán Fukuokában 2023. július 25-én. Mögöttük Brent John Nowicki, a WA ügyvezető igazgatója, Dale Neuberger, a WA gazdasági igazgatója, Sam Ramsamy, a WA első alelnöke, Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke a WA Bureau tagja, Madaras Norbert, a Magyar Vizilabda Szövetség elnöke és Gyurta Dániel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (b-j). Jóváhagyta a Nemzetközi Úszószövetség kongresszusa az elnökség egyhangú döntését a jelenleg a svájci Lausanne-ban működő szervezet székházának Budapestre költözéséről.
Nyitókép: MTI/Derencsényi István

Szijjártó Péter hatalmas "vizes" bejelentést tett, az állam is komoly támogatást ad hozzá

Jóváhagyta a Nemzetközi Úszószövetség (WA) kongresszusa az elnökség egyhangú döntését a jelenleg a svájci Lausanne-ban működő szervezet székházának Budapestre költözéséről - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a japán Fukuokában a tárca közleménye szerint.

A felek aláírták a szervezet székházának Budapestre költözéséről szóló megállapodást, majd Huszain al-Muszallam elnök kitüntetést adott át Szijjártó Péternek a vizes sportok érdekében végzett munkájáért.

A miniszter a WA kongresszusán üdvözölte a döntést a szervezet budapesti költözéséről, és arról számolt be, hogy Magyarországon már most is két nemzetközi sportszövetségnek van központja, emellett tíz nemzetközi szervezetnek, amelyek közül nyolc az ENSZ-hez kötődik.

Aláhúzta:

a kormányzat kész 15 éven át ingyen biztosítani a helyszínt a Nemzetközi Úszószövetségnek,

emellett adókedvezményeket és mentességet nyújtanak a szervezetnek, valamint kész megkezdeni az egyeztetéseket a szükséges infrastrukturális beruházásokról.

Beszédében a tárcavezető kétségtelennek nevezte, hogy "őrült időket" él ma a világ, hatalmas változások zajlanak az emberek mindennapi életében, és kétszer is teljesen a feje tetejére állt a globális rend, új korszak van születőben.

Szavai szerint ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a jelenleg is zajló 20. vizes világbajnokságot 2021-ben kellett volna megrendezni, viszont a koronavírus-járvány miatt Japán végül azt elhalasztotta, így tavaly rendkívüli vb-re került sor, amelynek Budapest lett a házigazdája.

Ezt megelőzően a szervezet 2015-ben felkérte Magyarországot, hogy biztosítson helyszínt 2017-ben az úszó-világbajnokságnak a visszalépését bejelentő Mexikó helyett, hazánk pedig igent mondott, és két év alatt végrehajtott minden szükséges előkészületet - emlékeztetett.

"A lényeg, hogy végre itt vagyunk, túléltük a válságot, s készek vagyunk szembeszállni egy másikkal is" - fogalmazott.

Szijjártó Péter büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy 2017 és 2022 után Magyarország 2027-ben is vizes világbajnokságot rendezhet, így tíz éven belül "mesterhármast" ér el. "Ezt örömmel tettük és tesszük, készek vagyunk bármilyen rendezvényt azonnal megtartani" - közölte.

Majd rámutatott: hazánk kiemelt szerepet játszik a világ úszósportjában, a Nemzetközi Úszószövetség 1908-as létrehozásakor a nyolc alapító tag között volt, továbbá harminchét olimpiai aranyérmet nyert úszásban és kilenc másikat vízilabdában.

Magyarország ma a hetedik a világbajnokságok összesített éremtábláján, a magyar sportolók már több mint száz érmet nyertek, miközben a lakosságszám tekintetében csak a 95. helyezett az ország, és ez a sikertörténet folytatódik, miután két újabb érmet sikerült szerezni a mostani versenyek során - emelte ki.

Illetve hangsúlyozta, hogy újabb rekord fog születni idén, minthogy Jakabos Zsuzsanna már a kilencedik világbajnokságán vesz részt, ami példátlan a magyar úszók között.

"Minden túlzás nélkül mondható, hogy mi, magyarok úszónemzet vagyunk, úszók nemzete vagyunk, s ugyanez igaz a vízilabdára is" - mondta, felidézve "minden idők legérzelmesebb" vízilabda-meccsét, az 1956-os olimpiai torna döntőjét Magyarország és a Szovjetunió között.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×