A Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója által moderált, Magyar kultúra - értékőrzés és innováció határon innen és túl című pódiumbeszélgetésen elmondta: Magyarország beruházásokkal együtt évente mintegy 1,5 millió eurót költ kultúrára - aminek egy része a határon túlra megy. A magyar állam "kőkeményen beleáll", hogy amit lehet, a kultúrára fordítsa - mondta. Hozzátette: nem intézmények költségvetését csökkenti, hanem "a Budapest-fejűséget", és mindenhova próbál pénzt juttatni.

Budapest mindig központ marad, de fontos, hogy a jövő nemzedékek vidéken is "belenevelődjenek a kultúrába" - mutatott rá a miniszter. Elmondta, komolyan veszi ezt a feladatot, Klebersberg Kuno utódjaként, aki a kiváló tehetségeket támogatta, és 5000 népiskolát alapított, hiszen a jövő nagyjai, illetve annak értő közönsége vidéken születik.

A miniszter emlékeztetett, hogy a magyar kultúra nagyjai a magyar állam különböző, jelenleg akár határon túli kisebb településein születtek.

"Ha ott, akkor nem kapják meg a kultúrához való hozzáférést, nincs zongora, nincs helyi egylet, nincs egy ilyen televény az egész országban, akkor az állam is hiába adja a pénzt" - húzta alá.

A kultúra és az innováció közötti kapcsolatról szólva elmondta: az egész kultúra innováció, a változás kezelésének a kultúrája, amikor az ember eldönti, hogy mi az, amit a felhalmozott dolgokból elenged, és mit tart meg.

Kijelentette, hogy

az innovációt úgy fogja fel, mint a keresztény egyházak a Biblia magyarázatát: a szöveg változatlan, de a papoknak értelmezniük kell egy megváltozott világban, hogy a modern ember is megértse.

Hozzátette: az innovációt megújulásnak szokta nevezni, hisz ritkán vannak ugrásszerű változások a világban, inkább folyamatos változás van, a minisztériumban pedig az értékek megőrzésére összpontosítanak.

Hangsúlyozta, hogy az emberben a legmélyebben benne lévő szükséglet a kötődés szükséglete, és a kötődés a magja az identitásnak, kultúrának is. "Minden megteszünk azért, hogy a magyar kultúrnépet összetartsuk" - jelentette ki. Hozzátette, amikor fesztiválokat támogat, azt nézi, hogy annak van-e olyan magja, mely a magyar kötődést erősíti.

Arra is kitért, fontos, hogy a magyar kultúra a világhálóra is felkerüljön, ha nem történik meg, "akkor nem csak a jövőnket veszítjük el, hanem a múltunkat is" - húzta alá. Hozzátette azonban, hogy a digitális világ elszegényíti a világunkat, ha mellette nem tartjuk meg az emberi világunkat is.

Both Miklós, a Hagyományok Házának főigazgatója arról beszélt, hogy a kultúrát "két démon" befolyásolja,

1. a mindent megsemmisítő felejtés és
2. a mindent elfedő emlékezés.

A kettő között folyamatosan meg kell találni az egyensúlyt, mivel "a mentális polcainkon véges számú hely van" - mondta -, és a felejtésnek is van funkciója, hiszen szelektál.