Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A Paksi Atomerőmű 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű

A Duna hőmérsékletének emelkedése miatt volt szükség a csütörtöki lépésre.

Az erőmű honlapján azt írta: a Duna vízhőmérséklete az erőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre.

A honlapon a vízhőmérséklet-mérésről közzétett tájékoztatóban az erőmű hivatkozik az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és a vízbe kibocsátott radioaktív szennyeződésekről szóló, 2001-es, környezetvédelmi minisztérium rendeletre, amely kimondja, hogy a befogadó víz hőmérséklete a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján nem haladhatja meg a 30 Celsius fokot.

Arról is tajékoztatnak, hogy az atomerőmű belső szabályzatában 29,5 Celsius fokos beavatkozási határt állapítottak meg; ennek elérése esetén - a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében - 0,1 Celsius fokonként 80 megawatt-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×