Egy ember biológiai végének megállapításához három dolognak kell fennállnia: az agyi hullámok, a szívverés és a vérkeringés leállásának. A halotti anyakönyv kiállításához szükséges orvosi dokumentumot is ezek alapján állítják ki. Suhajda Szilárd esetében viszont a holttest nem áll rendelkezésre, emiatt az ő esete speciális – írja a Borsonline.

Mint ismert, a magyar extrém sportoló légzőpalack és serpa segítsége nélkül, egyedül kísérelte meg felmászni a Mount Everestre. Május 24-én a nyomkövetője alapján 8795 méteres magasságba ért, ezzel a legmagasabbra jutott magyarként palack és serpák nélkül. A jelzést követően azonban nyoma veszett, és miután a keresőcsapat sem találta meg, mostanra egészen bizonyosra vehető, hogy már nincs életben.

A hegymászó halottá nyilvánítása jogi okokból is fontos lehet, többek között a hagyatéki és vagyoni kérdések miatt. Suhajda Szilárd beleegyezése is szükséges lehet például az esetlegesen közös ingatlan eladásakor, vagy szülői felügyeleti jog gyakorlójaként a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdések eldöntéséhez. Berényi András ügyvéd azt mondta, a jogszabályok szerint

Suhajda Szilárdot jelenleg eltűntként kell kezelni.

Abban az esetben, ha a haláleset vélelmezhető, bírósági végzés szükséges a holttá nyilvánításához. Ha a holttest megvan, a halál ténye megdönthetetlen, viszont egy eltűnt személy esetében megdönthető vélelemről beszélünk – magyarázta a jogász, és hozzátette: a megdönthető vélelem megtámadható, ha olyan információk jutnak az érdekeltek birtokába, melyek alapján vélhető vagy bizonyosnak tekinthető, hogy az illető mégis életben van. Példa lehet erre, hogy ha az eltűntnek tekintett személy jelentkezik.

Alapesetben

az eltűnés után két évet kell várni a holttá nyilvánításhoz, ám ez az érintettek kérésére egy évre gyorsítható.

Ebben az esetben az örökség és minden egyéb jogkövetkezmény beáll, ám ezt az időt, illetve a bírósági döntést mindenképpen ki kell várni.