Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.83
bux:
137709.61
2026. április 17. péntek Rudolf
Egy jármű halad az összegyűlt csapadékvízben a Benczúr Gyula utcán Debrecenben 2022. december 11-én. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint az erős szél és a sok csapadék miatt a tűzoltók segítségére volt szükség országszerte, fák dőltek ki, pincék teltek meg vízzel.MTI/Czeglédi Zsolt
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ha súlyos a viharkár, nagyon nem mindegy, milyen a biztosításunk

Biztosítási szempontból csendes volt az idei május, de a kárinfláció megnövekedett, és így a viszonylag kevés bejelentéshez lényegesen nagyobb összegű kifizetések társulnak.

A biztosítók számára kevésbé volt eseménydús a május, hiszen tavaly 18 ezer bejelentésre mintegy 2,4 milliárd forintot fizettek ki, az idei május ehhez képest csendesebb volt: 12 ezer bejelentéssel, és nagyjából egymilliárd forintos kifizetéssel számoltak a biztosítók.

Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője az InfoRádióban azt mondta, idén májusban az ország szinte minden területéről érkeztek kárbejelentések, de Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, és Budapest kiemelt helyszínnek számít minden természeti katasztrófánál, hiszen ezeken a területeken a legnagyobb a népsűrűség, itt van a legtöbb lakóingatlan, és talán a legmagasabb a biztosítottsági arány is az országban.

Az előző hónap a nagy esőzések ellenére abból a szempontból szerencsés volt, hogy nem voltak nagy szélviharok, nem volt sok villámcsapás, ezért

elsősorban a beázások, illetve a villámárvizek okoztak károkat.

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás hatására a korábbi évekhez képest jobban eloszlanak a kárbejelentések, hiszen régen a májustól augusztus végéig tartó időszak számított viharszezonnak. Most februárban volt egy olyan szélviharos nap, hogy a biztosítók 1,8 milliárd forintos kárkifizetésre kényszerültek.

Lambert Gábor szerint a magyar biztosítások meglehetősen széles körben nyújtanak fedezetet a különböző természeti katasztrófakárokra. "Elég széles a termékválaszték és valóban mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő biztosítási típust" – mondta.

A biztosítottsági arány Magyarországon évek óta 72-73 százalékos,

ami azt jelenti, hogy nagyjából egymillió lakóingatlannak nincs biztosítása. A másik probléma, hogy különösen az elmúlt években jelentősen megnövekedett a kárinfláció, és viszonylag kevés bejelentéshez lényegesen nagyobb összegű kifizetések társulnak, mert többe kerül kifizetni a károkat.

Lambert Gábor figyelmeztetett: érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket, hogy a károsult ne váljon alulbiztosítottá, amikor a szerződésben rögzített fedezetek nem felelnek meg a tényleges kárértéknek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×