Egy olyan törvénymódosítást tárgyal az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a köztársasági elnöknek, hogy az Alaptörvényben egyébként is biztosított jogával élve szabadon alakíthassa ki az államfői hivatal szervezetét és gyakorolhassa a munkáltatói jogait a közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatott köztisztviselői felett. Erről beszélt előterjesztésében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Panyi Miklós hozzátette, a köztársasági elnök arra is jogot kap, hogy átnevezze hivatalát Sándor-palotára.

"A törvényjavaslat koncepciója arra épül, hogy az Alaptörvény 9. cikk 3. bekezdés n) pontja biztosítja az államfő számára azt a hatáskört, hogy a hivatalának szervezetét az államszervezeten belül betöltött különleges szerepére és az általa ellátott feladatok sajátosságaira is figyelemmel szabadon kialakíthassa."

A fideszes Demeter Zoltán szerint a Sándor-palota elnevezés megfelelő módon fejezi ki az intézmény méltóságát, kevésbé hat bürokratikusan, és a névváltoztatás nem jár érdemi többletköltséggel.

A DK-s Gréczy Zsolt szerint viszont furcsa lesz, hogy lesz köztársasági elnök, de nem lesz Köztársasági Elnöki Hivatal.

A szocialista Hiszékeny Dezső sem érti, hogy mi a baj a hivatal jelenlegi elnevezésével.

"Én egy dolgot értek: ha önök meghallják azt a kifejezést, hogy köztársaság, akkor kiütéseket kapnak és ideggörcsös rángatózás vesz önökön erőt"

- fogalmazott.

A jobbikos Balassa Péter a téma apropóján a köztársasági elnök közvetlen választását szorgalmazta.

Panyi Miklós zárszavában ismét hangsúlyozta, hogy a névváltoztatás jogával már az Alaptörvény is felruházta a köztársasági elnököt.