eur:
383.99
usd:
354.05
bux:
68846.13
2024. május 25. szombat Orbán
A Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzeme 2020. július 8-án. A 950 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkező mátrai az ország második legjelentősebb erőműve, amely tavaly a külszíni fejtéssel bányászott lignit elégetése és a napenergia hasznosítása mellett biomasszából, valamint anyagában nem hasznosítható (RDF) műanyag-hulladékból, továbbá gáz-tüzelőanyagból mintegy 4500 gigawatt-óra villamosenergiát állított elő, mely a hazai termelés közel 14 százaléka. Két saját tulajdonú bányája Visontán és Bükkábrányban található.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kínai ígéretek a zéró semlegességre

Kína 2060-ra ígéri, hogy zéró semleges lesz az üvegházhatású gázok kibocsájtása területén. További vállalás, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát.

Kína energiaösszetétele széles portfóliójú, amely teljesen különbözik az európai vagy az amerikai energiamixtől. Tavaly Kínában a felhasznált energia közel 65 százalékáért feleltek a fosszilis energiahordozók, melyek közül különösképp kiemelkedik a szén. A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben egyre nagyobb mértékben képviseli magát, amelyet elsődlegesen a vízenergia hajt.

Li Kecsiang előző miniszterelnök nemrégiben tett pekingi nyilatkozata szerint a szén továbbra is elsődleges energiaforrás marad az ország számára, ugyanakkor kiemelt fontosságot kapnak a szén-dioxid-mentes beruházások, amelyeket várhatóan a nap- és szélenergia projektek hajtanak a közeljövőben - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Kína mintegy 12 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásért felel évente, amely a világ kibocsátásának közel egyharmada, ezáltal a világ legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gáznak.

Az Enerdata tavaly kiadott éves jelentésében látható, hogy a kínai szénfelhasználás elérte az ötmillió gigawattóra energiatermelést, amely 60 százalékban felelt a Kínában felhasznált energiamennyiségért. Ugyanakkor az EIA – az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége – 2021-ben kiadott jelentése bemutatta, hogy a szénfelhasználás közel kétszer annyi káros anyag kibocsátással jár, mint a gázfelhasználás, amely alátámasztja kínai vezető szerepet az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

A kínai Országos Népi Kongresszus által nemrégiben közzétett jelentésből kiderült, hogy

Kína jelenleg a világ széntermelésének több mint felét előállító és elégető országa,

miközben a hatékonyabb fogyasztást és a jövőben korszerűbb technikák alkalmazását tűzte ki célul.

Ezeknek az eléréshez hozzájárul, hogy a Kínai Energia Portál számításai szerint a megújuló energiaforrások 5 százalékponttal növekedtek az elmúlt 10 év során, így a kínai energiatermelés több mint 25 százalékáért felelnek. A legnagyobb kitettséggel a vízenergia rendelkezik, amely a megújuló energiaforrások portfóliójának több mint felét adja. Azonban az elmúlt 10 évet tekintve a szél- és napenergia, illetve a biomassza energiatermelése közel tízszeresére növekedett, amely mutatja a kínai kormány elköteleződését a megújuló energiaforrások bővítésében.

Részben a vízenergiának köszönhető, hogy a Bloomberg számításai szerint az elmúlt 10 év során Kína dominálta a tiszta energiába fektetett beruházások globális mértékét, amely a 2021-ben elérte a 266 milliárd dollárt. A közeljövőben várhatóan szélesedik a megújuló energiaforrások portfóliója és hasonlóan a szél- és napenergia, illetve biomassza növekedéséhez, elterjednek a hidrogén és szén-dioxid-leválasztási és tárolási technológiák.

Kínai cél

Kína hosszú távú célja az, hogy 2060-ra szén-dioxid-mentessé váljon. Ez az ambiciózus cél a része Kína azon ígéretének, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát és 2060-ra szén-dioxid-semlegességet ér el.

2006 óta Kína a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója.

Kína egyedülálló átállása a szénmentes energiatermelésre fontos fejlemény a globális energiaágazat számára.

Magyarország helyzete

Hazánk az Európai Unió tagországaként azt a szén-dioxid-mentesítési célt tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegességet érjen el. Ennek részeként kötelezettséget vállalt, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A cél eléréséhez a megújuló energiaforrások felhasználásának a bruttó végső energiafogyasztáson belül 20 százalékot kell, hogy elérjenek a jelenlegi 14 százalékos szinthez képest.

Azonban a megújuló energiaforrások mellett a magyar kormány az energiahatékonysági intézkedésekbe is befektet, hogy csökkentse az ország energiafogyasztását. Magyarország vizsgálja a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiákban rejlő lehetőségeket is, hogy segítsen csökkenteni a nehéziparból származó kibocsátásokat. Ezt támasztja alá a Mátrai Erőmű – hazánk második legnagyobb villamosenergia-termelő egysége -, amely a következő tíz év során 5 pilléres modernizáción esik keresztül.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.24. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. május 25. 20:01
×
×
×
×