"Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon kiemelkedően magas a legalacsonyabb keresetűek személyijövedelmadó-terhelése, és a családi adókedvezmények rendszerének a fejlesztése nem járt együtt az univerzális családi pótlék színvonalának emelésével" – sorolta a jövedelemszegénység társadalmi okait Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója.

Emellett úgy véli, nincs még egy olyan európai ország, ahol a társadalombiztosítás alapú munkanélküli ellátás maximális időtartama mindössze három hónap volna. Szerinte "nagyon kevéssé biztosít a magyarországi jóléti rendszer egy olyan szociális minimumot, ami alá garanciális jelleggel nem enged senkit süllyedni."

Hozzátette: ugyanilyen rendszerszerű probléma, hogy

a magyarországi jóléti rendszer egyáltalán nem tesz különbséget a lakást bérlő és a lakás tulajdonló háztartások között.

"Nincsen elég önkormányzati vagy köztulajdonú bérlakás, nincsen elég szociális bérlakás" – mondta.

Súlyos problémának gondolja azt is, hogy a pénzbeli ellátások összegének a megállapításakor, vagy az ezekre való jogosultság megállapításához végzett jövedelemteszt elvégzésekor nem veszi tekintetbe sem az önkormányzati, sem a központi kormányzati gyakorlat, hogy például ha valakinek 150 ezer forintos jövedelme van, akkor kell-e 150 ezer forintot lakbére fordítania, vagy sem.

A szociálpolitikus szerint

a szociális minimum intézményesítése és a lakáspolitika reformja lehetne a megoldás.

A szociális minimum alatt valamilyen állampolgári alapnyugdíj típusú ellátás bevezetését érti annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer garantálja a megélhetés minimumát.

A családi pótléknak a legalább kétszeresére emelése gyermekszegénység csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, de tanácsolja a minimumjövedelem ellátás bevezetését. A központi kormányzat pedig ne csak a lakásépítést,a tulajdonszerzés támogassa, hanem a megfizethető bérlakásszektor bővítését, fejlesztését is – tette hozzá.