eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A városháza Jászkisér központjában - drónnal készített felvétel 2022. október 20-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Januártól jönnek az újabb helyi adók, de kreatív feladatot kaptak az önkormányzatok

Az új adókról vagy a régiek emeléséről még az idén dönteni kell a településeken.

Mint korábban írtuk, 2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartott. A tilalmat 2023. január 1-jétől azonban feloldja, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt az új adónemek bevezetésére.

Az önkormányzatok így 2023. január 1-jétől egyrészt a meglévő létező adóelemek, például a helyi iparűzési adó, építmény- vagy telekadó mértékét is megemelhetik a jogszabályi kereteken belül. Emellett lehetőségük van új, úgynevezett települési adók kivetésére is.

Az önkormányzatok különböző elképzelései már megjelente, ha ugyanis egy önkormányzat azt szeretné, hogy január 1-jétől hatályba lépjen az új adónem, akkor az erről szóló rendeletet még ebben az évben célszerű megalkotnia. Egy szabály szerint ugyanis bár a helyi adótörvény évközbeni módosítására van lehetőség, de az nem teheti súlyosabbá az adóalanyok terheit.

"Tehát azok az önkormányzatok, amelyek 2023-ban magasabb adóbevételekkel szeretnének számolni, jellemzően a napokban gondoskodnak az ez irányú jogalkotásról"

– mondta Kelemen András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

Elmondása szerint tipikusan a helyi iparűzési adó megemelésére, illetve a telek- és építményadó négyzetméter alapú mértékének a megemelésére került sor.

A helyi adókról szóló törvényben van olyan lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy bevezethetnek olyan adót, amit a törvény külön nem nevesít. Nevesített adónem például a helyi iparűzési adó, az idegenforgalmi adó vagy a telek- és építményadó. Viszont van egy viszonylag szigorúan számon kért korlátja is az adókivetési jognak: a települési adó nem ütközhet jogszabállyal, tehát nem lehet olyan adót bevezetni, amit más adó is terhel.

Kelemen András szerint léteznek kreatív gyakorlatok, például egyes önkormányzatok bevetettek póznaadót vagy magaslesadót. Az utóbbi az önkormányzat bel- vagy külterületi részén lévő magaslesekre vet ki darab- vagy négyzetméter alapú települési adót. A póznaadó a jogász szerint feltételezhetően a különböző elektromos hálózatokat vagy egy más egyéb közművekhez kapcsolódó póznákat terheli.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×